Hihetetlen munka ez a fotó, egy régi kép a terünkkel összedolgozva egy egészen friss felvétellel, ugyanonnan. Azért egészen friss, mert az ASUS reklám csak idén januárban került fel a tetőre. :)

Leginkább a jampi tetszik, aki hetven éve ácsorog ugyanannak az oszlopnak támaszkodva. Türelmes ember! :))))

Szóval fürdőszobának felújítása… Nagyon nehezen élem meg, életem egyik legkedvesebb pillanata lesz, amikor a legutolsó mester is elköszön, és becsukom utána az ajtót! :)))

Igazából nincs velük bajom, igen kedves és rendes emberek, de a felfordulás szinte teljesen kilök a komfortzónámból, gyűlölöm a rombolás hangját, a koszt, a mindent belepő port, és ezt a rendetlenséget.

A szobámban lakik a mosógépem, Horrorka burka pedig egy kirakodóvásár… Képtelen vagyok érdemben dolgozni, gyöngyöt fűzök ímmel-ámmal, kelebólálok a neten, filmeket bámulok, és lassan, nagyon lassan múlik az idő! :((

A bontás már teljesen kész, az új csövek is a helyükre kerültek, de alá kell betonozni az egészet, ehhez ragaszkodtam. 26 évvel ezelőtt valami trauma érte a fürdőt, akkor elég gány munkát végeztek a melósok, ezt ideje rendbetenni. :(((

Főzni persze lehetetlen, ma a Gábor támogatott meg egy fél grillcsirkével, és némi eperrel, jégkrémmel. :)))

A szomszéd nénik csodálatosak! Kérdezik… Nem kell pisilni? Én most leszaladok, de itt a kulcs! Meleg van! Arra gondoltam… Nem akarsz lezuhanyozni? )))

A vállalkozó régi ismerős, a közös képviseletnek kezdett dolgozni néhány éve, azóta jó pár brigádja van, elképesztően szervezettek! :O

Őt nemrég műtötték, és online irányít mindenkit. Mobiltelefonnal, kamrával. Mindenhol ott van egyszerre, és rém csúnyákat mond!  :)))

Reggel egy kis kék furgon szed össze minden munkást, elviszi őket a munkaterületre, aztán „anyagbeszerez”. Online küldik a mesterek az igényt, a furgon is online rendeli, mire odaér, már kész csomag várja az áruházban, hozza a szerelvényeket, cementet időre. Nulla parkolási díj, és minden kéznél van amikor kell! :)))

Szóval így vannak mostanság a dolgaim…

Horrorkával a közös szülinapi csajos nap az idén elmarad, majd bepótoljuk. Minden évben rácsodálkozom, Horrorkát a születésnapomon hoztuk haza a kórházból, mondtam a férjemnek… Isten éltessen! Kapsz tőlem egy babát a szülinapoM alkalmából… Hozta büszkén a körúton a hatalmas, keményített csipkés pólyában.

Mondjuk az a pólya is anyám agyszüleménye volt, egy éjszakán át vasaltam azért a pár száz méteres útért, szerintem nevetséges szokás… :)))

Aztán meghámoztuk a babát, a Rudi döbbenten nézett… Te! Ennek a fele ottmaradt! :)))

Hová tűnt el 31 év?

Régen mutogattam ékszert, most brossokhoz van kedvem, azt hiszem még nem is igen készítettem ilyesmit. :)

Aki nem követi a hozzászólásokat, az nem tudja… Tegnap a harmadikon az egyik lakásból tűzijáték-sorozatot eregetett valami barom, az udvarra, a tetőre meg a térre, nem kevés kárt okozva.

Már reggel korán rohantam ki, a folyósón kint volt szinte mindenki az emeleten, nézték a károkat. Itt egy ablak repedt, ott egy ajtókeret, cserepek estek le a tetőről… De nem ezen izgalmaskodtunk igazán, lestük a fecskéinket, akik aztán nagy-nagy örömünkre meg is jelentek fél kilenckor! :))) Túlélték! :)

Felhívtam a közös képviselőt, a lakásban bérlők laknak… Egy fiatal pár. A fiú elrohant otthonról, nem lehetett megállítani, a lány nem nyitott ajtót. Állítólag látták, volt olyan lövedék, ami a konyhájukban robban fel. :O

Értesítettük a tulajdonost… Ennyi. :(

Komolyan egyre több az őrült a világban, és ki vagy nekik szolgáltatva. :((

Annak örültem, Szabó Magda felbukkant az érettségi tételek közt… Mostanában megint forgatom a Freskót, nem tudnám megmondani, hányszor olvastam már. Rácsodálkozom mindig a párhuzamokra, a tűpontos karakterekre… És mindig fedezek fel újat és újat! :)

Tényleg! A Gábor is mennyire szereti a paradicsomsalátát, és milyen ritkán készítem… Majd erre figyelni kell! :)

Aztán… Olvastam ma egy cikket, a belgák rácsodálkoztak a zsugorinflációra, náluk ilyen még nem volt. (Zsugorinflációnak hívják azt a jelenséget, amikor a gyártó nem az árat emeli, hanem kevesebb terméket tesz a csomagolásba, mondjuk nem tíz deka felvágottat, hanem csak nyolcat.)

Ezen elgondolkodtam, Magyarországon már a 2008-as válság óta ilyen kiszerelések vannak nagy tömegben, sose vezették ki őket, ezekből az adagokból mennyit lehet még csökkenteni? Jön a decis tejföl? Vicces lesz… :)))

Az van még, hogy a 168 óra is elesett, azt se lesz érdemes olvasni többet. A TASZ viszont kiperelt egy csomó eltitkolt egészségügyi statisztikát, megdöbbentőek. :O

MZP pedig MÁRIS együtt pózol Lázárral… #namitmondtam… :)))

És fontos még megemlíteni! Május van! A kedvenc hónapom! :)))

És tényleg előkerülnek emlékek, kedvet kaptam Hans Habe könyvéhez, Palota Velencében, nagyon régen olvastam. A jelek szerint majdnem húsz éve. :))) És mi volt beletéve könyvjelzőnek? Ez… Mekkora előadás volt, és milyen nehéz volt jegyet szerezni rá az elején! :)))

Gábor természetesen megvendégelt a szünetben. Megkérdezte, hogy mit szeretnék inni… Egy pohár pezsgőt a sznobok közt ácsorogva a fényben, vagy egy pohár vörösbort a kisasztalnál… Bort kértem, száraz fehérbort, hozott mellé perecet is. Ezt azért kapod, mert nem kértél pezsgőt. :)))

Jaja… Akkor még nem voltam gluténérzékeny, előadás után vacsorázni mentünk, de már nem emlékszem hova… Mindenesetre Horrorkának csomagoltatott süteményt, arra emlékeszem. :)

Ma már nem szeretek színházba járni, járványos időszaktól függetlenül. 2010 után még néhányszor kaptam páros bérletet a Belvárosi Színházba, szeretjük Kulkát, Kernt, Hernádit, de már idegesít a tömeg, a bunkók meg pláne végtelenül bosszantanak… :)))

Ez viszonylag laza hét, az idő is jó volt, úgyhogy jó korán felkeltem, sütésre előkészítettem a rakott kelt, aztán csavarogtam egyet… Telefonáltam a cseh gyöngyboltba, szólt a srác, elsejétől emel árat, már megjött a szállítmány, kb. 30%-ot lehet várni, de a régi árukészletből még lehet vinni, megéri. Kettőre beszéltük meg, segített válogatni, befektettem némi aprót. :)))

Esténként sokat beszélgetek ezzel-azzal az oldalról… Természetesen csak a mifélénkkel barátkozunk. Nagyrészt fővárosi párok, amolyan libernyákok… És nem értik mi történik vidéken. :)))

Áginak meséltem, tanulni kell még a vidékiekkel való kommunikálást, én tudom hol lett elbaltázva az egész… Szóba került A mi kis falunk, a nagy magyar valóság. Mondjuk nem is tudott róla, el se hitte! :O

Már ki tudja hányadik évadnál tart a sorozat, amit paródiának szántak… Hát nem az lett. Sikersorozat, ahol a polgármester (egyébként szimpatikus karakter, Csuja Imre) mindent IS ellop, még csak nem is tagadja… Se csatornázás, se kábeltévé, se segélyezés, se könyvelés. Minden pénzt megpályáz, és ásatott magának egy hatalmas tavat a falu határában, hogy horgászhasson… Bugyuta sorozat, de valóban benne van a nagy magyar falu minden karaktere.

És nézik… Nem probléma a tolvajlás. Mellékszál. Azt gondolják, ez csak így lehet… Oszt kész. Most is morognak majd a kisbolt előtt az árakon, aztán legyintenek, mennek a dolgukra. :)))

És a zárt közegben, a kizárólagos kormányzati médiatartalmakkal megvezetve tényleg elhiszik, hogy meg vannak védve folyamatosan valami iszonyú rémségtől… :(((

A hét híre még, 30.000.- forintos CBA-utalvány lesz a fizetsége a gyerekeket táboroztató pedagógusoknak az idén nyáron! Turnusonként! Van egy vevőm, neki kötelező lesz egy hét. De jobban tenné, ha kettőt vállalna.

Tényleg milyen jó világ ez! Aha… :(((

Ezt a bélyeget nekem egyszerűen meg kell szereznem akkor is, ha ma ez a legkeresettebb bélyeg a világon. Azt hiszem a HVG-n volt a cikk, Ukrajnában néhol hat órát állnak sorban egy-egy ívért, a kép a Kígyó-sziget egyik hős védőjét ábrázolja, aki egyértelműen közli az oroszokkal, hogy húzzanak a f…-ba…  (Bocs, detélleg! )))

Hülye idő volt ma, pont alkalmasnak tartottam, hogy rendet tegyek a fura-ruha polcon. Ez az egyik szekrényemben van, és olyan cuccokat tárolok ott, amiket nem lehet felakasztani, szépen hajtogatni, igazából alig, vagy egyáltalán nem hordom már… Szóval volt ott minden! :)))

Egyiptomi strandkendők, rengeteg, édesapu itt felejtett sálja, fürdőrucik, szexi lebernyegek, meg volt egy csomó olyasmi, amit nehezen tudok megmagyarázni. :)))

Hatalmas selejtezés volt… Honnan került például három fekete selyem öv? Egy köntöském van… de a többi? :O

Amit még használhatónak gondoltam, azt megtartottam, kimostam, a többi megy kifelé… A sálak… Sose hordtam sálat, csak néha dekornak selymet… Honnan jöttek ezek? Nyilván kaptam… Mindegy. :)))

Közben bélyegeket is áztattam, meg szétszereltem egy halom elrontott, meg régi bizsut, megtisztítottam a gyöngyöket, szóval most mindenfelé szárad valami, mert a cuccok fele se fért fel a fregolira. :)))

Találtam egy partedlit egy érdekes vászon szütyő belső zsebében. Felnőtt méret… Halétterem. Portoroz! :O

Meg kellett erőltetnem az agyamat, aztán beugrott… 2002-ben, a háború vége után Enrico és két haverja adventkor átautóztak Rovinj-ba, befektettek ott kisebb magánpanziókba, és a hajókat is ott tárolták télen, sokkal olcsóbb volt, mint Ravenna, Horvátországnak nagyon kellett akkor minden fillér.  Hívtak, édesapu feljött Horrorkát pesztrálni, a Gábor is segített neki, én pedig mentem, Velencéig vonattal, ott találkoztunk… Jeges tél volt, az adventi Velence pedig gyönyörű! :)))

Aznap este Portoroz-ban aludtunk, a halvacsorán kaptam viccből a partedlit,  utána  kaszinóztunk… Illetve ők játszottak, én csak néhányat pörgettem a félkarúval. :)))

Aztán másnap mentünk Rovinj-ba… Rettenetes dolgokat láttunk! :O

Rovinj is elég romos volt, de gyönyörű… Az első utunk egy lepusztult, nagyon büdös  kocsmához vitt, sehogy se értettem… Ott kikértek egy tálca iszonyatosan szagos slivovicát… Hát kérem! Bajai lány vagyok, tudom értékelni a jóféle pálinkát, de ez maga volt a pokol…  Szörnyű! Kínáltak. Gondoltam jobb ezt legyűrni, bedobtam a gallér mögé, Enrico nézett rám döbbenten, hát volt vagy hatvan fokos. Már a pálinka persze… :))) Majdnem visszajött… :))))

Aztán valami keveredés, kiabálás volt, mindenféle túlöltözött szőrös emberek kiabáltak olaszul meg horvátul… Enrico kínálta őket a méreggel, kért még egy tálcát.  Nem értettem. Semmit se… :)))

Aztán kiderült, a halászok búfelejtője volt, és az olaszok arra voltak kíváncsiak, hogy melyik étterembe vittek aznap friss rákot, halat, tengeri különlegességet és hova a legjobbat. :)))

Sokáig (évekig, a net képanyag-gazdagodásáig) azt se tudtam, hogy mit ettem… Tengeri pókot is! :))) Meg érdekes kagylókat, rákokat… Isteni volt. :)))

Aztán a következő nyáron már a Gáborral mentem vissza Rovinj-ba nyaralni. Az is megér majd egy naplóbejegyzést! :)))

Azt szeretem az én kis lakásomban, hogy bárhonnan, bármikor előkerülhet egy-egy emlék… :)))

Ez aztán bolond nap volt, igazi áprilisi őrültségekkel! :)))

Hogy is tanultuk? A járványt a válság követi, és hozza a háborút. Utána a romokon épül újjá az élet, felvirágzás, épülés, modernizáció, mindez  manipuláció, és mégsem elkerülhető, hisz bár hatalmas áldozatok árán, de mindkét oldalnak érdeke. Nem hittem, hogy tanúja leszek, pedig minden korosztály megélte, mióta világ a világ… Érdekes! Fura!

Átmentem ma a Spar-ba, előtte megreggeliztem a Mekiben… Jól megnézegettem az árakat, egy normál doboz Medve sajt AKCIÓSAN 539.- Ft volt ma. A hidegkonyhai cuccok árai horrorisztikusak, a gluténmentes tészták és kenyerek áráról meg jobb nem is beszélni, detélleg! :O

Hazafelé elsétáltam az új minierdőig, élőben is nagy marhaságnak gondolom… :)))

Itthon kicsit pletykálkodtam a folyósón… Érdekes dolog ez, a földszintre új pár költözött, kitettek az udvarra egy ledes, háromégős kandelábert, egy tündéri fa padot, és sok növényt nagy cserepekben. Egy falatka vintage Párizs! :)))

Azóta sokkal többen vannak kint… Persze a tavasz is közrejátszik, de hol itt, hol ott beszélgetnek a lakók. Este is. Nagyon jó! Mint régen-régen, amikor Horrorkának 30 nagymamája volt. :)))

Este mindig kitoltam egy kicsit a babakocsiban nyáron, illatoztak a virágok, és izgatottan jöttek a lakónénik, jól evett ma? A pelusban minden rendben volt? Menjetek szórakozni néha… Majd én vigyázok az angyalkára! Na! Pont te? Majd én vigyázok! Te még piskótát se tudsz sütni! Mit adnál neki? Pacalt? Micsoda szép emlékek ezek is. :)))

Aztán elszabadultak a dolgok, borítékolni akartam, a vevő csomagautomatába kérte, gondoltam leellenőrzöm a címet, mert nem mindig stimmel. Magyar Posta  hivatalos honlap… Ezen a számon Szegeden van automata, Pesten az adott helyen nincs… Nyomozás. Ott csak eMag-box van… Telefon, ügyfélszolgálat. Aszongya a csaj, abban a kerületben nincs… Keres egy közelit. Mondja a címet… Hát mondom! Ez ugyanaz! Tényleg… Gubanc van, köszönte hogy szóltam, megnézte, küldhetem, aktív a hely…  Csak más az irányítószám. Totális káosz van ebben az országban! :(((

Horrorka volt ma nagyon szomorú, meg kellett műteni a legöregebb cicát… :(((

Izgultunk.

Miért kerül ma egy röntgen, egy félórás műtét „kedvezményesen” állatvédőnek majdnem százezerbe egy cicánál? Nem értem… Hogyan szenvednek az állatok, hogyan pusztulnak el ebben az embertelen országban? Hát persze az emberélet se túl drága, eszméletlen magas halálozási mutatók… Mindegy. Nem az én dolgom. A nép ezt kérte, erre adott voksot.

Jahhh! És hogy szóljak, reszeltek a rezsicsökkentésnek! :))) Egyébként a kampány része volt, a nyugdíjasoknak kompenzációs pénzek lettek beígérve néhány héten belül… Komoly fogadásokat kötöttem! :)))

És végül egy érdekes kísérlet, ajánlotta valaki… 7 napig (lehet napok kihagyásával, de fontos a teljes nap, 5 hétköznap, 2 pihenőnap…) óránként leírok három szót… Ami arról az óráról eszembe jut. Persze nem a face-en, de érdekel. :))

Érdekes!

Kávé, Putyin, Rieu

Tusfürdő, web-shop, fúrás

Teregetés, szemét, Spar

Teszt, e-mail, szerződés

Krumpli, mosogató, Ági

Csomagautomata, keresés, telefon

Stampworld, locsoló, gyöngy

Sütés, csirke, saláta

Várakozás, Rosenblum, Fórum

E-mail, telefon, Gábor

Finom, kávé, szavak

Mosogató, rendelés, frissítés

Backgammon, Bond, pinterest

Gyöngy, rágcsa, diszkó

Bart Bonte, e-mail, Spártai

Jó éjt, Mirigyek (Tojó), blog…

A Tojóból a kedvencem a kucsmás bácsika az aktatáskával. :)))

Igazából nem öröm nekem ez az írás, nem is hiszem, hogy az első oldalon van helye. Végtelenül szomorú vagyok, hogy ideáig fajult a helyzet. Az aljasság és mocskosság csimborasszója, három végtelenül gyalázatos, szégyen nélküli  ember sok évig tartó fura, perverz játékának az eredménye…

Nem, nem tudtam, hogy van-e diplomája, nem is érdekelt soha… Hogy kilóg a lóláb most is vagy jobbra, vagy balra, azt nagyvonalúan nem is említem. Tudja ő is… A lényeg nem ez.

Csak összehasonlításként!

Én csupán néhány napig állítottam, hogy nincs neki… Igazából most is úgy vélem. :))

Ő lassan 11 éve fröcsögi, bömböli, ordítja mindenfelé rólam szinte napi szinten.

Igazából az a baj, hogy ő viszont tudta, hogy nekem van… A diploma lekérdezhető, névre lenyomozható, és miért is hazudtam volna? Mi értelme lett volna egy blogfelületen?  A jogosítványt pedig kétszer is kitettem a régi naplómba, mert szerintem vicces.  :)))

Mindenre, a legocsmányabb dolgokra is képes, hogy ártson…  (Szerencsére sose sikerült neki… :))) ) Ó! És nem csak nekem! Mindenkinek, aki nem tartott igényt rá, amikor erőszakosan benyomult az életükbe.

Diploma… Miért olyan fontos vajon? Mindig is megvetettem azokat a dologtalan, élősködő félművelt bugrisokat, akik lenézik, megalázzák, kigúnyolják a tőlük kevesebb pénzű, alacsonyabban iskolázott becsületes  embereket, hogy ezzel kompenzálják a saját sikertelen, értelmetlen és értéktelen életüket.

Hát… Ez van.

Bocsánatot nem fog kérni, mert idegen tőle a sportszerűség, korrektség.

Azt is feleslegesen kérném, hogy hagyjon végre békén… Ne irkáljon rólunk, nekünk, ne leselkedjen  utánunk. Úgyse hagyja abba, nem lehet megtiltani neki, ahogy a falu bolondját se lehet eltiltani attól, hogy kővel dobálja a repülőt… :)))

Ő folytatni fogja a zaklatást. Mert beteg.

Van még pár tucat állandóan kikárált vastag hazugsága raktáron, sorolni is sok lenne, de aki fontos nekem, az úgyis tudja. :)))

Én mit tehetek? Készséggel elismerem, több, sikeresebb tőlem egyetlen dologban. Több tehetséget adott neki a sors egyetlen témában. Igen. Nyilván jobban tud vezetni. Én sose szerettem, és rém vicces dolgok történtek velem a forgalomban. :))) Tényleg! Ez jó naplótéma lesz! :)))

Hát igen, egyetlen dologban alulmaradtam.

Az élet pedig ezer és ezer másféle tudás, siker és lehetőség.

Például tudás, önfegyelem és intelligencia kell ahhoz is, hogy csak azzal akarjunk versenyezni és játszani, aki maga is szeretne részt venni a játékban.

Viszont a továbbiakban nem szeretném látni az írásait a naplómban, a megértést köszönöm.

Húsvétra tojások… Azt hiszem abba kell hagynom a faberge-fűzést, és normális ékszereket pendergetni. Fegyelmezem magam, ezután heti egy tojás, vagy faberge-gyöngy… Na jó! Legyen mondjuk kettő! :)))

Ma aztán igazán szépen teljesítettem, kora reggeltől délutánig bélyegfotóztam… Az elég unalmas meló mondjuk! :)))

Hétfőn ragyogó nyárban csattogtam át a könyvtárba, sárga-kék cuccban akartam, de azzal kellett szembesülnöm, hogy nincs egyetlen sárga blúzom sem. Pótolni kell, feltétlenül! :)))

Viszont kék-sárga szimpátia-karkötőket már készítek. Ajándékba. Egészséges értékrendű vevőknek. Szeretik. :)))

Egyébként egészen elképesztő, hogy miket tud az antikvárium.hu… Azt már megszoktam, beszélgetünk telefonon fűzésmintákról a barátnőmmel, és azonnal feldobja őket a pinterest… De ez most megdöbbentett! Szó szerint az arcomba tolja a kedvenc könyveimet, íróimat külső reklámban, és egyszer csak ott van az a gyöngyfűző könyv, ami nekünk gyöngytyúkoknak olyan, mint katolikusnak a Biblia. :)))

Az első kötet persze megvan, a másodikról lemaradtam… Már nem is tudom miért. Aztán elfelejtettem… Szóval oké, rendelést elküldtem… És máris ott a következő hirdetés, bélyeges szakkönyv! Mondjuk az már megvan… :)))

Gábor két kőkemény napon van túl, ráadásul a gépekkel se tudott játszani, irodás hete van… Hiányzik neki a két kölyök is, a sztorik, poénok. De most ez van, a háború és az infláció miatt egy csomó dolog változik, észnél kell lenni. :(((

Jött, evett, kávéztunk, beszélgettünk, ez a béke szigete itt nálad Takács…  :)))

Aztán ugye választás… Már a templomokban is megy a hülyítése a jónépnek, olvastam erről egy elég vastag cikket… Nyugaton hatalmas munkanélküliség van, hiány mindenből… Éhezés, járvány, nincstelenség. Életveszélyes migráncs tömegek! És ugye háború van a szomszédban, tudni kell kire szabad tenni a voksot! :(((

A falvak elöregedett tömegei pedig el is hiszik, külföldön sose jártak, 12 éve csak az irányított propaganda jut el hozzájuk, a közlekedést leredukálták, a közösségi terek, mint kocsma, bolt… megszűntek. Net nincs. A pap a „megmondóember”, meg a polgármester… :O

Ami viszont jó, Zelenszkij népszerűsége egekben az egész világon, hihetetlen nézettséget hoztak pár nap alatt a „kukizongorás”  videók is, és ez még csak a kezdet! :)))

A háború iszonyúságairól most nem szólnék túl sokat, látom a menekülteket minden nap, rengeteg nő meg gyerek, meg persze férfiak is, ha nem is olyan nagy számban.  Mennek, mennek nyugatra. Alig 1%-uk marad itt… Azért ez sokatmondó! :)))

És jön megint a sivatagi homok! Rohadtul utálom, biztosan megint elfelejtem becsukni időben az ablakot, a múltkor nagyon durva volt, napokig tartott, mire eltüntettem… A galéria polcain még mindig van belőle… :(((

Végül… Érdekes közösségi játék jött létre, írd össze mennyit ártott neked az elmúlt 12 (16-20) évben Orbán Viktor, és tedd közzé. Közvetlen vagy közvetett dolgok. Gyász, pénz, elvett vagyon, lenyúlt magánnyugdíj, adók, közmunkába kényszerítés, zsarolások, nem gyógyított betegségek, járványtörténetek… Sorolhatnám reggelig. :O

Ha nyer Orbán, akkor ebből mozgalom lesz, azt hiszem… A face-en nem, de itt majd jó naplótéma lesz, és lesz közös adatbázis… Tetszik! :)))

Végre itt a tavasz, zöldül, virágot bont minden, egész nap nyitva lehet az ablak, és délután fél órát napoztam, pont besütött az ágyra a Nap! :)))

Délelőtt átmentem az antikvarium.hu-hoz… Kész függőség, komolyan! Két percre van tőlem az átadóiroda, és sose bírom ki, muszáj rendelnem, pedig tényleg nincs már hely az új könyveknek… Most Gábormama vitt bűnbe, ő kért néhány kötetet, és akkor már… ugye… Muszáj volt magamat is kényeztetni. :)))

Délután a Gábor korán végzett, és mivel Gábormamáék elsuhantak a Mirákulumba, így mostantól megint csak én főzök rá. Sült csirkét kapott, különleges fűszerezéssel. :)))

Mi ez Takács? Fogkrémes csirke?... És meghámozta a combot! :))))

Hétvégén felvettük, és megnéztük a Zelenszkij-sorozat első két részét… Azért ez nagy sztori, minden olvasatban és tekintetben. A nép szolgája. Folyt. köv. :)))

Csak mellesleg! Sokkal nagyobb nézettséget produkált, mint az az idióta Elkxrtuk! :)))

A hét szörnyűsége kis hazánkban, az a Citadella. Ma olvastam a cikket, láttam a drónfotókat, rettenetes! :O

Tényleg iszonyú állapotban volt, azt hiszem tavaly voltunk fent, de ilyen rombolást, ekkora bontást! Mondjuk már eleve gyanús volt az ügy, amikor ott látták a Lölö csapatát kóvályogni… Mi a francot csinálnak az egyik nemzeti jelképünkkel? :O

Erről a Közlekedési Múzeum jut az eszembe, Gábornak fontos téma, szerette, ott nőtt fel… Első körben, a Liget rombolásának kezdetén ledózerolták, kipusztították a növényeket, ígértek fűt-fát, körbekerítették a területet… Annak tíz éve? 11? És semmi… A múzeumi anyag teljes hollétéről semmi infó, van egy pici múzeum helyette, néhány időszaki kiállítás, de a terület azóta is ott van szétgányolva, elkerítve. :O

A választás közeledtével egyre durvábbak a hírek, már 8.000 külföldi levélszavazat érkezett, nem postán… Érdekes. Kíváncsi vagyok, ebből hány ember él… Ugye! :(((

Az már nem is különleges… A kormány három hétig rá se bagózott a menekültekre, aztán egyszerre csak mindenkit betereltek a BOK-csarnokba, és azonnal elkezdtek pénzért kuncsorogni Brüsszeltől. Új hitel kellene nekik, rengeteg pénz… Mintha nem lenne már így is nyakig eladósodva ez az ország! :(((

Szomorú, gonosz, rossz világ ez, aljassággal, háborúval, gyermekek halálával, tömegek elhurcolásával, menekültáradattal… Felértékelődnek ilyenkor a hétköznapok apró örömei is. :)

Újra vissza a hétköznapokhoz! :)))

Ma csak lustálkodtunk délelőtt, aztán ebéd után átmentünk egy kávéra Gábormamához, Gáborpapa a Gábor bátyjával a Mirákulumban van, előkészítik a házat. :))

Alaposan el lett kapva a grabancom, mindent meg kell enni, át kell hozni, ez nem állapot, dugig tömve a kamra, nohát! És milyen finomságok! Rengeteg savanyúság, és újdonságok… Sült paprika olajban, hecsedlilekvár, mángold. Fagyasztott gomba, gyümölcs, és rengeteg borsó… :)))

Este megnéztük mindkét megemlékezés képeit… oszt kész. Van véleményünk. :)))

Bizonyos dolgokon röhögtünk… :)))

Amit el akarok mesélni, az a Kolodko-gerillaszobor keresése. Új alkotás, most kapta a város a hétvégén, elindultunk tiszteletünket tenni… Ugye, a Moszkva sétányon van, azaz a Duna partján… Oké! :)))

Először megálltunk a Kárpát utcánál, és lesétáltunk a sétányra… Csodás, hangulatos, köszönjük Karigeri! Fák, fa napozóágyak, poénos játszótér, egészen európai! :)))

Szóval mentünk, mendegéltünk, de a szobor sehol… Aztán visszafordultunk, majd a Dagálynál… Ott nem lehet lemenni a partra, mindenhol elzárták a lejárást, csak az iszonyú ocsmány úszóaréna után van egy izé… De milyen! #Tenagyatyaúristenakiamennyekbenvagy!...

Maga az épület is egy építészeti agónia, az ezüst fejetlen szobortól hányingerem keletkezett, de a lejárat az maga a horror! Egy beton teknő, dísztelen, ronda, vastag beton korláttal… Mindegy. Mentünk, mendegéltünk, megkerültük az épületet, már nagyon sokat mentünk a teknőben, alattunk a Duna… És nincs lefelé lejárat! Se lépcső, se semmi. Csak az undorító beton teknő! :O

Hagytuk a fenébe… Sok rosszat kívántam annak, aki ezt az ócska megoldást kitalálta. Pfujj! :(((

Azóta persze fent van a neten a szobor pontos helye, meg fogjuk találni. :)))

A politika… Milyen brutális! Nyilván a fidesz hazugsággyárát már csak az erős idegzetű értelmiségiek, meg a herbálfüggő agymosottak nézik… de ez már sok! Megint mindenütt az óriásplakátok, és minden netes reklámfelületet IS elfoglalnak, kifizetnek, ránk lőcsölik, a mi pénzünkből… Sokba fog kerülni! :O

A háború most rászakadt Orbánra, undorodva fordult el tőlünk megint az egész világ… Putyin nem nyerhet, és ahogy Hitlernek is, az utolsó etapban három csatlósa maradt.

A csecsenek, és az idióta Lukasenka… Meg ugye! :(((

Beteg világ ez…

És most három sűrű nap jön, Gábor hajnalnál is korábban kel, megy üzemanyagot kajtatni, este már volt stratégiai online értekezlet, ki mikor jut az üzemanyagkártyához, szomjasak a dinoszauruszok, a teherautók… Nekem is vastagon akad majd dolgom, lehet majd várni a pénteket közben. :)))

Egyébként nyugalom van, csend és béke minálunk… Újabb négy év? Hát az már inkább mulatságos lesz, semmint rémisztő. A buborékokat már régen acélcölöpök tartják, megtanultuk kirugdalni magunk alól az aljasokat… Elnézünk hazugságokat. Manipulációkat.  Értjük… Néha. Elnézzük. Aztán szólunk. Kétszer. Csendben. Harmadszorra bezárul a kapu. Egyetlen mondattal… És nincs tovább! :)

Nehéz volt megtanulni… Mára már azokat is nagyra értékeljük, akik felfogják, elfogadják, megértik, képesek mérlegre tenni saját magukat… Elkullognak. Nem hallunk róluk többet.  De sajnos vannak, akik nem értik, és próbálkoznak… Mint a lebbenő cigányszoknya a bokor mögött, vagy a téren, a buszmegállóban… Megszoktuk. Tavasz van, jön, libben. Sok éve… :)))

Gyerekkorom óta nem sírtam annyit, mint ma… Vörös a szemem, és viszket! Nem tudom hol termett ez a hagyma, amit a Gábor idehozott nagy mennyiségben, de kegyetlen cucc volt! :O

Egyébként ez a bajor hagymaleves nekünk kevésbé ízlett, mint a francia… )))

Nehéz napok ezek, a Gábor ma is este ugrott csak be, még mindig a veszprémi projekttel bajlódnak. A. büszkén ül a gépeken, úgyhogy kellett új próbaidős segédmunkás. Arab származású fiú, de tökéletesen beszél magyarul. :)))

Kedves jelenség, láttam róluk közös videót a TikTok-on, a romániai roma fiúcska úgy hasonlít az arab haverjára, mint egyik tojás a másikra. :)))

Aztán közben 400.- forint körül kalimpál az Euró árfolyama, ez majd alaposan bead megint az áraknak… Visítani tudnék, amikor az agyilag kis kapacitású megvezetettek büszkén visítják világba, őket se az árfolyam, se az infláció nem érinti, nem mennek külföldre, és csak magyar termékeket vesznek… Hülye! Biztosan a kert végében terem a kakaó, a kávéliget mögött, benzint meg ád a kerekeskút, mi? :)))

Áhhh! Nem érdemes vitatkozni! :O

A sok-sok éve vásárolt gyöngyeim viszont tényleg jó befektetésnek bizonyultak, a 2014-ben külföldről rendelt ásvány és üveg füzéreket most nyolcszoros áron tudnám megvenni, és háromszoros vámot és adót fizetnék rájuk. És alig használtam el 20-25%-át eddig! :)))

Ezt például (fotó) tegnap adtam el. :)))

A bélyegboltocskáim forgalma is hatalmasat ugrott a háború hírére, a legjobb, legbiztosabb apró befektetés a régi pénzérmék mellett, a katalógusár biztosan emelkedni fog, nem romlik, szabadon kivihető, eladható… Na! Ennek kapcsán rácsodálkoztam a magyar postára, Horvátországból, Eszékről vásárolt nálam egy gyűjtő egy albumot. Csak csomagként vették fel, extrák nélkül. 8.400.- forint! Egy pici pakkocska!  :O

Hír még, hogy ma feljött a vállalkozó, talán az idén végre nekilátnak a fürdőszobámnak.  :)))

A háborúra már nem lehet mit mondani. Nincsenek szavak… A hátrahagyott orosz kiskatonák holttesteit ukrán asszonyok kutatják ki, elérhetőséget keresnek, hogy értesítsék az anyákat, hol van a gyerek teste… De olvastunk már cikket mobil krematóriumról is a menetoszlopokban.

Hát micsoda barbár, aljas háború ez? Micsoda népirtás… Halottak, vér, szenvedés, menekültek. Síró gyerekek, szenvedő országok, új világgazdasági válság. Megbeszélték előre. Annál a hosszú asztalnál… Kiszámolták. Fillérre! Előre!

Gondold meg, kire szavazol! Ne hagyd becsapni magad!

És négynapos ünnep jön, még három kemény munkanap…