dr.ahalan

dr.ahalan

Kamu itt, kamu ott...

2021. október 05. - dr.ahalan

 

 

Minél jobban megyünk befelé az őszbe, annál nagyobb igényem van a színekre és az üveg virágokra. :)

 

Gábormamáék hazajöttek pár napra a Mirákulumból, tegnap náluk ebédeltünk, friss zellerkrémlevest, és kurkumás csirkét. Jó volt végre beszélgetni, enyhül kicsit már a gyász, vannak szavak…

 

Gábor ma már dolgozott, én is nekiláttam a munkának, ez van… :))))

 

Kaptunk egy új ajánlatot, voltaképpen üzletkötői megbízás lett volna szép köntösbe csomagolva, ment a kukába. Azt már nem! :(

 

Voltam egyszer régestelen régen reklámhelyes az Aranyoldalak egyik konkurens cégénél, és ott elvégeztem egy menedzsertréninget, de meredeken utáltam… Megtanították hogyan kell manipulálni az embereket, melyik embertípusnál hogyan lehet elérni, hogy akarjanak szerződést kötni, hogyan lehet felmérni a gyenge pontjukat az öltözetükből, az íróasztalukon elhelyezett tárgyakból, a szavaikból, hogyan lehet hatni a hiú emberre, a kapzsira, az ostobára, hogyan lehet ellendacot ébreszteni a mereven ellenállóban. Hasznos volt, és rengeteget lehetett keresni, de két hónap után otthagytam…

 

Most nem reklámhelyet, hanem web-shopokat kellett volna árusítani, megvezetni embereket… Pfujjj! :((((

 

Komolyan nem értem, hogyan lett ilyen ocsmány, ilyen elfajzott a világ, minden kamu…

 

A legtöbb és legsúlyosabb átverés értelemszerűen a bankoknál fordul elő, már most mászik felfelé a fiataloknak kínált „segítségek” ára, a devizahiteleket meg a „moratóriumot” már nem is említem… de maguk a hétköznapi TV-reklámok is annyira hazugok, hogy elképesztő! :O

 

Rengeteg ideje nyomják ezt az XXXLutz-ot, rengeteg adón, non-stop. Szinte minden felvett filmben ott vannak a reklámblokkokban, néha hatszor is áttekerek rajta. Egyetlen film alatt! Sikítani tudnék már a látványától is! :O

 

Hát nekem senki ne mondja, hogy ez az iszonyatos reklámkiadás megtérül… Ha igen, akkor ott valami nem stimmel. Nem találgatok, nem ügyem…

 

Aztán én már csak ritkán futok rá megvezetésekre, most mégis sikerült… Csodás konyhai masinát kínáltak egy igen közismert multicég nevében, pályázattal. Csinos darab volt, ránéztem, profi lap volt, rengeteg elégedett kommentelővel, az egyik alig használt e-mail címet még megadtam, azonnal nyertem is… hehe…. Akkor aztán kértek egy halom adatot, és azonnal fizessem ki a postaköltséget. Na hogyne… :)))

 

Azóta 20-30 e-mail jön. Naponta! Vevőszolgálat, különböző női nevekkel… És nem hagyják abba, már szerintük ingyen telefonom és TV-m  is van, ott áll a raktárban, csak a szállítási költséget fizessem már… És töltsem ki az adatokat! :))))

 

Szóval gyalázatos világ…

 

Mindegy, holnap még dolgozom, aztán gyöngybonsai-okat akarok pederni vörösréz dróttal. Szokták szeretni a vevők karácsony előtt. :))))

 

Igazán jó kis relax! Egy jó film, gyöngy és drót… Mindenkinek csak javasolni tudom, oktató videók vannak fent a neten szép számmal. :))))

 

 

 

AHA és a paradicsomi teória

 

 

Rózsaszín elhatalmasodás! :)))

 

És akkor vége a nagy szabadságnak, a Gábor megjött a Mirákulumból, hozott rengeteg finomságot, rögtön sütöttem is egy tepsi édesburgit, nagyon szeretem…. :))))

 

Most mindenből normál mennyiség érkezett, kivéve a koktélparadicsomot, abból egy kisebb vödörrel. :)))

 

És jött még két HATALMAS paradicsom is, a kettő együtt jóval több mint egy kiló… Imádják a paradicsomok azt a földet! :)))

 

Szóval minden klasszul elfért a hűtőben, aztán beszéltem a Gábormamával, fincsi a szőlő, minden szuper, köszönöm szépen… Erre aszongya csak erre a hétre küldte a ládát, hétvégén jönnek haza a nagyjával! :))))

 

Hétfőn postára kellett mennem feladni az ékszereket, úgyhogy csavarogtam egy jó nagyot a Corvin Plázában, és némi pénzt eldorbézoltam a Flying Tiger-ben. Igazán meg tudják vidámítani az ember napját! :)))

 

Szóval jó kis hét volt egyedül, de már egy kicsit hiányzik a megszokott hétvégénk… Lehet várni! :)))

 

Érdekes még figyelni a világ dolgait, sok-sok esemény… A face-en egymás alatt öt fotó, öt cikk…

 

Az első fotó a tálib vezetés, betiltották a szakáll borotválását… Azok az ápolatlan rusnya alakok! Pfujj!

 

A második fotó a főgyilkanesz a perverz vadászati kiállítás megnyitóján, ahogy szerelmesen néz egy leölt állatot… Hát ez is!

 

Milyen dolog ez? Jó… Édesapu is vadászott, de sose öncélúan. Akkor mentek, ha beteg róka volt az erdőben, vagy sérült, veszett állat. Meg ha ritkítani kellett a fácánokat, mert veszélyt jelentettek a termésre. Megettük… De azért nevelni állatok ezreit, majd elengedni, hogy aztán leöljék őket… Már régen be kellett volna tiltani ezt a fajta szórakozást. Szerintem… Barbárság. Bűn.

 

A harmadik fotó vidám… Svájcban legalizálták a melegek házasságát, a képen egy leszbi pár boldog vigyorral szivárványszínű tortát eszik. :)))

 

A negyedik fotón országunk leggazdagabbja, és annak friss arája… Nem fejtem ki a véleményemet! :)))

 

Az ötödik fotón Dobrev… Hát… Azt gondolom tovább nem is kell a témában koptatnom a klavit. :))))

 

Szóval érdekes, fura világot élünk.

 

Necces-vicces plakátmizéria

 

 

Kihasználtuk az utolsó meleg délutánt, és vasárnap kimentünk az ARC kiállításra. Mondhatom, igen szórakoztató volt, és maga a park is lenyűgözött, egészen emberi, a sakálok még nem vették észre. :)))

 

Külön kell megemlíteni, 180.- forintért nyaltunk fagyit, hatalmas gombócokat, én gluténmentes kávét és puncsot, imádtam!

 

Az Etele pláza viszont rettenetesen csúnya, minek kellett még egy ilyen szörnyűség, detélleg… :((((

 

Aztán mivel ott volt pár lépésre, megmutattam a Gábornak azt az épületet, ahol a volt barátom presszója volt… mikor is?... Hm. 35 éve. :))) Már megrogyott a teteje is, teljesen üres, ki is égett valamikor teljesen. Szomorú volt látni, erre mondják, hogy az idő vasfoga… Micsoda élet volt ott! :O

 

Tegnap Horrorkával beszélgettünk, ők is látták a kiállítást, öt percre laknak. Azon ötletelnek, hogy ők is beneveznek jövőre az ARC-ra… Jó ötlet, támogatom! :))

 

Ma pedig elmentem hogy leadjam a voksomat, de olyan sokan álltak sorba, hogy esélyem se volt. Majd a héten még nekifutok…

 

Talán nem is meglepő, az első nap meghekkelték a választást, pfujj! Undorító! Alja dolog! :(((

 

Aztán nagyon megmosolyogtam egy cikket, a Föld hekker-nagyhatalmai India, Kína és Törökország. :))))

 

Gábor pedig elvileg két napja szabin van, értelemszerűen én is.

 

Olyan egyszerű terveim vannak, mint a fehérneműs szekrény rendbetétele. :)))

 

Utoljára Horrorkával pakoltuk ki teljesen, akkor hajítottam ki az összes nylonharisnyát, meg azokat az undok harisnyanadrágokat. Mindig utáltam őket, nem is értem miért hordtam, Kínos volt felráncigálni, aztán szúrt, viszketett… Na soha többé, az biztos! :))))

 

Lefogadom, a nylonharisnyát férfi találta fel! :))))

 

Azt hiszem most kidobálom a fűzőket és a necc csodákat is, méltósággal kell megöregedni, és végre összepárosítom azt a rengeteg zoknit, lábtyűt, bár mondjuk sokan a zoknifaló mosógép által váltak özveggyé… :))))

 

Régen Horrorka a magányos zoknikból bábot varrt… De szerintem már nem foglalkozik ilyesmivel. :)

 

 

 

Betelt a Föld hamissággal!

 

 

Betelt a Föld hamissággal… Elő is keresem a könyveket, a Betévedt Európába is újra olvasandó, nagyon-nagyon aktuális!

 

Jól lovagoltam meg a hét első két napját, holnap még egy-két e-mailt kell írnom, aztán jöhetnek végre az ékszerek. Vad fülbevalókat tervezek, külön élvezet lesz átbogarászni az akril gyöngyök dobozait, sok ideje nem volt rájuk időm, üveggel, kristállyal és ásványokkal dolgoztam. :)))

 

Ez volt a múlt heti kedvenc, Bejárat a tündék kertjébe. Minden idők harmadik legdrágább ékszere volt a boltocskámban, elvitték. :)))

 

A múlt hét szomorúsága… Pénteken reggel le akartam szaladni a hétvégi zöldségekért a fiatalokhoz, akikről már meséltem. Roma pár, gyönyörű kisfiúval, kezdő vállalkozás.

 

A legnagyobb döbbenetemre az üzlet bezárt, elvitték már a hűtőket, a pultot is. Mindent. Eddig bírták szegények. :((((

 

Az utolsó hetekben már követelték a vevők az ingyen zöldséget, beszóltak nekik folyton, ezt tegnap még ingyen adta, most pénzt kér érte? Mert friss? Erre ment ki a játék? Ide akarta csalogatni a pénzt, mi?

 

A hét vicce ez a Tóth-lány volt, a Gabi! Hát ez mekkora botrány, úgy fröcsögnek rá a tömegek a face-en, hogy az már nekem is sok. :)))

 

Amikor először láttam egy barátom írásainál Tóth Gabit, megkedveltem, egy ajtóban énekelt a kislányával a karján. Szép volt… Aztán láttam ahogy felszipákolta a mocskos gépezet, attól kezdve nem nagyon érdekelt, de arra már mégis felkaptam a fejem, amit a pápalátogatáson művelt. Először is… Annyi kiváló művészünk van, pont az ő rikoltozása kellett? És az a giccses, ocsmány ruha, meg a strandpapucs! Jujjj…. :O

 

Nem, nem az a baj vele, hogy hirtelen kereszténynek hirdeti magát, a baj az álszentség, a köpönyegforgatás, a sunyi képmutatás, a másokon áttiprás, ez az egész szemforgató, hamis izé… Pfujj! Hát persze hogy kapja a sallerokat! :)))

 

És akkor sipákol, hogy ne bántsák… :))))

 

Ha már bulvár, akkor itt van a Schobert… Sose kedveltem, meglátom, már lépek is tovább. Azt persze hallottam, hogy mindenféle nyavalyákkal kórházba került, legutóbb valami agyi izé gázolt át rajta… Nahhh! A mindentudó egészségguru! Hallom ajánlóban a film közben, ő már megváltozik, sajnálja, nem fog többet beszólni a kövéreknek olyan ocsmány módon… Jó. Eddig se kellett volna hülyíteni meg kizsebelni a hiszékenyeket szerintem, de nem az én ügyem. :))))

 

Egy óra múlva mit látok? A face-en fenyegeti a kövéreket, és nem zavarja, hogy ezrek küldik el a büdös francba folyamatosan… Hát! Vastag bőr, az van! :)))

 

Ennyi mára, azt hiszem. Ja! Jó volt a miniszterelnök-jelölti vita az ATV-n, érdemes megnézni… :)))

 

Kőimádat és gyöngyrévület

 

 

Szomorú hét ez, Horrorkáéknál éppen csak meggyógyultak az út szélén talált kiscicák, erre most a Manó nevű macsek betegedett meg, műteni kellett tegnap, nagy volt az ijedtség. Nem szeretem, ha a gyerekem rosszul érzi magát a bőrében… És hát megszerettem azt a négylábút is, pedig olyan mintha az ördög macskája lenne, rosszcsont. Nagyon! :))))

 

A hétfőt már legyűrtem, és ma nagy öröm ért!

 

Egy vadiúj vevő jelentkezett, vett hat ékszert, érte is jött… Voltak fenntartásaim, régi reges ugyan az oldalon, de soha nem vásárolt még senkitől, az ilyen szerzetek általában olyan… khm… leskelkamuk szoktak lenni. Khm… Mint köztudott. :))))

 

De nem volt kamu, régi olvasóm, követőm, csak nem tudtam róla… Akadt témánk közös kismillió! Ugyanúgy imádja a köveket is mint én, hordja haza őket a világból, és mesélte, hogy a férje hozott neki az oroszoktól malachit láncot, de elszakadt… Vállalom? Persze… Miért pont malachit? :)))

 

Aszongya gyerekkori olvasmányélmény egy orosz gyerekregényből…

 

Na mondom! Csak nem A rézhegyek királynője… De! :))))

 

Erről a Puncsa/Thabita barátnőm jutott az eszembe, azzal is ugyanezt éltük meg, gyerekkori kedvenc könyv? Azt mondja kevesen ismerik, Talán Pista a címe… Futottam fel érte a galériára, sokszor elolvasom ma is… Micsoda véletlenek vannak! :))))

 

Szegény drága, drága Puncsa! :(((

 

Szóval kedd is letudva…

 

A hét poénja az elcsóreszolt, fel- és kifordított Alitalia-logó volt, nagyon óvatosan kellett innom a kávémat, amikor megnyitottam a hvg-cikk alatt a kommenteket. Egyes mémek így is majdnem fulladást okoztak… Natttyonröhögtem! :))))

 

Megint megjelent a TV-ben a legutálatosabb reklám, három éve ölnek vele… Hölgyeim! Szorít az idő! Borzasztó! Visítani tudnék tőle, az unalmas szöveg okán, a bézs-drapp színvilág okán… :O

 

Érdemes lenne tényleg nekilátni a reklámkritikus blognak, de sosincs rá időm… Mindegy!

 

Na és a nyereményjátékok a face-en… Kilóg a lóláb, mégis rászaladnak tömegek. Persze nem az én ügyem, és erre is van történetem.

 

Valamikor az ősidőkben valamelyik szupermarket játékot hirdetett, pénzt lehetett nyerni. Sorsjegyeket osztottak x forintnyi bevásárlás után, a sorsjegyek csupán egyetlen egyjegyű számot tartalmaztak, ezekből kellett összerakni pontosan 21 végösszeget.

 

Nem kell hozzá öt általános se, a 21 csak két páros és egy páratlan szám összege lehet, vagy három páratlan számé. Páratlan szám kell hozzá. És kész.

 

Ergo öntötték a páros számokat, az emberek meg gyűjtötték kilószám, ölték egymást a szemetesnél, illesztgették boldogan.

 

Próbáltam a házban elmagyarázni, teljesen felesleges, elég egy-egy darab, nem értették meg a lakónénik se…

 

És akkor kérem olyan nagy nyomás volt az akkor még papíralapú Expressz újságon, hogy külön rovatot indítottak! És az emberek fizettek a hirdetésért! Keresünk hármast, ötöst, hetest, kilencest… A pénzen osztozunk! És ment hosszú, hosszú hetekig, és tömegek nem jöttek rá hol lettek átvágva. :)))

 

Kérdeztem bajaitól, miért hirdetsz? Aszongya úgy tudja, Pesten csak páratlan számok vannak… Hát mondom… Nagyeszű! Ha ott sok a páratlan szám, akkor ahhoz nem kell a te párosod… Nézett rám, mint egy őrültre. Ez marhaság! :)))

 

Őszi sanzonok ideje

 

 

Micsoda vacak hangulat, nem elég az eső, az ősz illata, még a lámpákkal is baj van a téren, korom sötét lenne, ha nem égne a házunk falán lámpa… :(((

 

Tulajdonképpen nem történik mostanában semmi különös, a Gábor rohan, én várom étellel, eszik, robog haza aludni, és várjuk a hétvégéket. Másfél éve nem vett ki szabadságot, most abban bízunk, hogy szeptember második felére sikerül. :(((

 

Készülnek az ékszerek, csurognak a közös cégünknek kisebb-nagyobb munkák, döcögnek a web-shopok, ennyi. :(((

 

Más szempontból izgalmas időszak ez, Afganisztánban elszabadult a pokol, ahogy várni lehetett, a tálibokra rátelepedett az Iszlám Állam, pokoli lehet most ott nőnek lenni, és ideje lenne elgondolkodni azon, hogy nálunk merre indulnak a dolgok, amikor a családon belüli erőszak semminek tekinthető, a gyerek közjószág, a nő asszonyság, a pedofília meg bocsánatos bűn… :(((

 

Szóval Afganisztán. Nézem a fotókat borzadva, olvasom a cikkeket, kimenekített nőkét is… Kerítésen átdobált gyerekek, kettészakított családok, lesz ott még valaha normális élet? Alig hiszem…

 

A vidám hír viszont az, hogy jó sok üveg virágot zsákmányoltam, és rengeteg van még tavalyról is, készülnek az őszi ékszerek, élvezem. Plusz már gyűlnek a megfűzött karácsonyi miegymások is, a karácsonyi dobozban lévő alapanyagokat még 186.- forintos dollárárfolyamon rendeltem, hogy nézett a Gábor, amikor érkeztek a húszkilós ládácskák egymás után. Bolond vagy te Takács Bálint… Életem egyik legjobb üzlete volt! :))))

 

Angyalgyár indul! :))))

 

A magyar politika pedig egyre szórakoztatóbb, ahogy durvul el a kampány, egyesek úgy lesznek egyre ordenárébbak, egyre visszataszítóbbak. Egyre átlátszóbbak a hazugságok, egyre nevetségesebb ez az egész hóbelevanc… :)))

 

Szerintem mindenki látja hogyan másznak egyre feljebb az árak, egyetlen hónap alatt a kedvenc italom ára 19%-kkal, a kedvenc szalámim ára 21 %-kal ugrott, ugyanott, ugyanazt vesszük évek óta, nem nehéz észrevenni. És még sorolhatnám… :(

 

De legalább a kakasnyalóka ára stagnál. Micsoda öröm! :)))

 

Aha a megbélyegzett emberekről

 

 

Itt van az ősz, itt van… Nem szeretem! :(

 

Készülnek az ékszerek, elővettem újra az antik cuccokat, szeretem a régi, szakadt dolgokat szétszedni, megtisztítani, újratervezni, megfűzni, és élvezni az eredményt. Mint ezt… :)

 

Most, hogy így megenyhült az idő, és viszonylag elviselhetőnek tűnik a vírushelyzet, elvillamosoztam a cseh gyöngyboltba dorbézolni, és sétáltam egy hatalmasat a körúton. Megnéztem a Blahát is, hát tényleg ideje ennek a felújításnak, szégyellheti magát a Tarlós. Sok éve nem jártam az aluljáróban, a kilencvenes években mondjuk szerettem az áruházat, az árkádok alatt a butiksort, most csak a sokéves pusztulást láttam, és a bűz… Na az valami iszonyú! :(

 

Még a fagyizástól is elment a kedvem, komolyan… :(

 

Jókat vihorászunk az ünnepi borzasztóságokon, érdemes megnézni a drónfelvételeket a felvonulásról, mennyi „sok” érdeklődő volt a köröndön… :)

 

Aztán a vevők! Az még a nagy élmény! Friss nyugdíjas nő, nevetős, egész életében erre vágyott, most kezdett el végre bélyegeket gyűjteni, van rá ideje, pénze… Kettő perc alatt megtaláltuk a közös hangot, szívesen segítek neki, persze… Mit hol érdemes megvenni, kik a megbízhatóak, melyik portálokon érdemes bogarászni, hol van naprakész katalógus, stb… :)

 

Megemlítettem neki a gyöngyöket, felhördült… Jaj de jó! Neki rengeteg régi bizsuja van, sokat örökölt is, nem tud vele mit kezdeni, már régen nem hordja, kidobni sajnálja, kell-e nekem… Hát mondom, szívesen megnézem, és magalkuszunk. Aszongya nem kér érte pénzt! :O

 

Ilyen is van még a világban… :)

 

Nem gond, majd meghálálom bélyegekkel… Tiszta sor! Magyarokat gyűjt, és nekem rengeteg olyan különlegességem van, amit tíz éve nem lehet felfedezni sehol. :)

 

Aztán volt vevő, akit simán elküldtem a… Na szóval oda! Messze késve érkezett, amit utálok. Felcsönget, mondom viszem a bélyegeket… Aszongya feljönne, megnézné még mi van eladó! Viszonteladó, utálom a fajtáját, mindent vinne két fityingért, az az általános tapasztalatom, hogy az ilyenekkel nagyon óvatosan kell bánni, erőszakosak, rafináltak. És nem lehet tőlük megszabadulni, még az kellene, hogy beengedjek egy ilyet… Szóval levittem, és kész… Jött a lapos dumával, mindenki jobban jár, mindent elvisz, készpénzzel fizet… Aztán jött azzal, hogy én még biztosan kezdő vagyok, nem értek hozzá, hát akkor azért felkacagtam… Mi vagyok ééééén? Kezdőőőőő? :)))))

 

ÉÉÉÉÉN? Kezdőőőőő? :)))

 

Szóval ezek vicces, és egyben igen-igen érdekes dolgok… Végletek.

 

Az viszont jó érzés, hogy nem függök senkitől, és megengedhetem magamnak, hogy bárkit elküldjek örökre a büdös francba, soha többé nem tűrök meg se hazugot, se stiklist, se sumákot, se agymosottat magam mellett semmilyen értelemben. Egy percig se! És ez jó. :)))

 

És péntekig már csak hármat kell aludni! :))))

 

Aha és a cukkini-fanatizmus

 

 

Isteni most ez a lehűlés, nagyon élvezem! :)))

 

Durva hétfővel kezdtem, ezer dolgot sikerült a nyakamba kapni, de mára kisimult talán a hét, reggel elsétáltam a könyvtárba, utána pedig találkoztam a Nándoriban az egyik kedvenc vevőmmel. Évente egyszer-kétszer vásárol csak, de olyankor mindig váltunk gondolatokat, pont úgy látja a világot, ahogy mi. :)))

 

A politika mellett ma az is szóba került… Milyen furák a műveletlen, sikertelen férfiak, mennyire tudják gyűlölni az eszes nőket, szegény Dobrev is miket kap tőlük, mennyi bunkóságot, mennyi mocskot szórnak rá naponta. :O

 

Aztán a könyvelőnek sikerült összekavarnia a számlafeltöltést, még jó, hogy a megrendelő észrevette! Megállt bennem az ütő, de komolyan… :((((

 

Délután a Gábor jött, rakott cukkinit kapott, rengeteg a cukkini a Mirákulumban, nagyon szereti azt a földet, lehet élvezkedni. Most a cukkinisalátával kacérkodom. :))))

 

A fő téma persze most mindenhol Afganisztán. Mert most mi a csuda lesz? Komolyan sajnálom az országban ragadt nőket is, gyerekeket is, és komolyan megdöbbent, hogy milyen sok-sok pénzbeli támogatást kapnak a tálibok a nagyvilágból.

 

A vallási fanatizmus minden ép elméjű embert elborzaszt szerintem, mert soha nem valódi hitről szól, hanem elnyomásról, demagógiáról, tolvajlásról, erőszakról, és minden más mocskos, aljas dologról. A keresztény fanatizmus se különb, ha visszatekintünk a történelemre. :(((

 

És megindult a menekültáradat…  Persze felhorkantak a face-en a megvezetettek és agymosottak, sok beszari alak… Gyünamigráncsmegasoros… :)))

 

Nagyon jó érvelést olvastam, és milyen igaz! Azok, akik ma a kereszténység, szeretet és Jézus nevében ágálnak, tiltani kívánva az abortuszt, és részlegesen a fogamzásgátlást is,  azok miért nem gondolják helyesnek csecsemők és apró gyermekek befogadását? Mit mondana erre Jézus? Na? :))))

 

Jött az érv… Mert a szüleik is jönnek… Hát és? A család! Írva vagyon! Az apa férfi, az anya nő. Nem? :)))

 

Horrorkával is sokat csacsogtam ma, mesélt, beleszerettek ők is Pulába, és még mennyi mindent nem láttak! A föld alatti katakombák bejáratait megtalálták, az elhagyott laktanyát is, és persze a mi drága-drága Stinjanunkat. :)))

 

Aha istenekről és cicákról

Nem könnyű a sorsom mostanság, az ezer rendszeres elfoglaltságom és munkám mellé ez a két cica… És a girhes kis feketének micsoda szemei vannak! :O

Ezt ma fotóztam, viszonylag békések voltak, jóllakottak, gondoltam átsunnyogok a DM-be, és veszek nekik finomságokat. Mire hazajöttem mindent feldúltak, szétfocizták az összes szárazkaját a tálból… És még ő nyervogott rám szigorúan, hol voltál, heeee? :)))

Mulatságos és igen megható dolgok történnek, a kis vaksinak talán picit javul a sebe, de fel-felfakad… A fekete, aki nyilván erősebb, félti, ápolni próbálja a testvérét. Átöleli, tanítgatja például az alom használatára. Ha kivesszük ápolni, szeretgetni a kicsit, akkor úgy néz ránk, olyan szigorúan, mintha a gyereke lenne. :))))

Ha viszont őt szeretgetjük, akkor is arra bámul amerre a vak van. Dorombol, simul, de figyel minden idegszálával. Akkora csak mint egy cső kukorica, és máris miket tud! Hihetetlen! :)))

A háború köztünk elhatalmasodott. Kezdetben az volt a játék, hogy kiborították a vizet. Naponta hatszor. Kitoltam velük, most egy súlyos kristály hamutartóban kapják… Persze hogy beledobálnak mindent, aztán kiabálnak! :))))

Egymással dobozharcolnak, ki lakjék benne… Azt imádják. Szóval nincs nyugalom egy perc se. :)))

Magamban a feketét Nyekknek hívom, de igazából erősen Bastet, (vagy Básztet), meghökkentő a hasonlóság a sárguló szemeivel… Detélleg! :)))

A szürkét Jáspisnak nevezném el, ha az enyém lenne… :)))

 

Az van még, hogy végre elkészült a sógornőm esőhívója, a bolhapiacon úgy megörültem ennek az apró kannácskának, de úgy! :)))) Egy öreg néni árulta, az emlékeit kínálgatja, megözvegyült, ebben a cudar világban semmire se elég a pénze, éhezik.

„Pedig micsoda szép életünk volt, és mi lett mára! Utaztunk minden évben, derék ember volt a férjem, sokat dolgozott ő is, én is. Csak hát a gyerek nem jött. És ide jutottam, támasz nélkül… „

Elvből alkudni szoktam. Most nem alkudtam…

Az esőhívó azték kitaláció, Tlaloknak helyeztek ki kvarc köveket, amik szikrát szórtak az erős napsütésben, a csillogás bántotta az istenség szemét, ezért felhővel takarta a Napot, és ezzel segítő esőt küldött a szomjazó Földre. :))))

Ezek az apró kristályok, ha kiteszik őket a napra, egészen elképesztően ragyognak. Egy fa ágára kell akasztani. :)))

Természetesen szivárványszínben. :))))

Politikára mostanság nincs időm, majd bepótolom. :)))

 

Pátyolgatottak és mostohák

 

Kár nekem próbálkozni, bármit is tervezek ékszergyurmából, mindig csak rózsa sikeredik. Meg levél… Most az idő múlása kapcsán egy őszi medált tervezek, barna-zöld-sárga-vörös levelekkel, esetleg gesztenyékkel. Irány a művészellátó, valami öröm nekem is kell. )))

 

 

 

Van még rejtély is… A Gábor imádja az egyik villát. Azzal eszik húsz éve, és ma a villa egészen egyszerűen eltűnt! Sehol nem lelem! Délelőtt még elmosogattam, mire terítettem… nem volt nyoma! :O

Nincs, nincs és nincs… És egyre sűrűbben fordul velem elő ilyesmi. :(((

Hogy a mosógépünk folyamatosan eszi a zoknikat, azt már megszoktam… :)))

Nehéz hét ez egyébként is, sőt… Nehéz hónap lesz! Azt már megbeszéltük, az idén nem nyaralunk, a járvány miatt, az új cég miatt. De már biztosnak tűnik, a Gábor nem jut el a Mirákulumba se, pedig nagyon szerettem volna. Neki is fontos lenne, a szüleinek is…

Jó. Persze örülök a sikereiknek, talán még a Lánchídnál is kapnak megrendelést, de akkor is… :((((

Ééééés MOST JUTOTT ESZEMBE! A villa! Terítettem volna, törölgettem, csörgött a telefon, lekaptam a töltőről…Gábor szólt, indul ide… Kimentem a konyhába, beraktam a húst a sütőbe, és IGEN! Ott a villa a mobiltöltő feletti polcon! :)))

Még pár év, és jöhet a Cavinton! :)))

Mit is akartam még? Ja… Szombaton Pátyon vizitáltunk valakinél, érdekes élmény volt.

Ugye hagyományosan nagyon gazdag település, gondozott parkok, hipermodern játszóterek, rendezett kertek, tiszta házak, erős kategóriás autók, megnéztük a híres új templomot, szépen élnek ott a népek, kár lenne tagadni.

Meg a régi, híres pincesort is megkukkoltuk mondjuk, ami azért botrány… Üresek, rogyadoznak, omlanak befelé. Ocsmány ügy! Nem az én ügyem…

Pátyra és a szomszédos településekre ömlik a pénz. Rengeteg ipari létesítmény, gyárak, raktárak, az ALDI logisztikai központja, mind fizetik az iparűzési adót. És ez nyilván öröm…

Ráadásul természetesen jobboldali, narancsos a vezetés, tehát az uniós pénzek is bőven érkeznek, szerintem igazságtalanul. Teljesen érthető, hogy „Abrüsszel” szeretné, ha a német munkás pénzéből ne Pátyon épüljön új és új puccparádé, hanem mondjuk a nyomorgó falvakban rendelő, meg óvoda. Ugye?

Aki ezt nem érti, és még mindig képes szajkózni a narancsos hányadékot, az kérem elmeroggyant. És szégyellje magát erősen. Igenis! :(((

Hazafelé viszont megálltunk Bián a Kemenesnél fagyizni, meg sütiket harácsolni. Isteni volt! :))))

És pihenésként ma a régi naplóimat olvastam… Pont tíz éve firkáltam fel azt az írást, amit lent találsz majd. Nem okult belőle, akinek okulnia kellett volna, meg is lett az eredménye.  :)))

Iszonyú gyorsan repül az idő… :)))

 

süti beállítások módosítása
Mobil