dr.ahalan

dr.ahalan

Csip-csip csóka, avagy a Gábor pofázott!

2024. november 19. - dr.ahalan

 

Kicsit kilendített az undok novemberből a szombat, Krisztiékkel találkoztunk, ezúttal egy nagyon érdekes helyen.

Sok-sok évig éltem Pesterzsébeten, de a kerületnek ezt a részét még sose láttam. Pedig nagyon hangulatos, remélem visszajövünk nyáron is.

Az étterem neve VakVarjú Csónakház, nagyon divatos, és meglehetősen drága. Hatalmas terek, rengeteg pincér, és teltház. A kaja finom volt, a Gábor végre ehetett konfitált marhapofát, igen nagy kedvence. :)

Kicsit sétáltunk utána a parton, bájos, régi csónakházak, ha jól sejtem, akkor a múlt század elején épülhettek. Apró, egyablakos kabinok hosszú sorépületei, most is bérelhetőek akár egész nyárra, app-pal lehet SUP-ot bérelni, okospadok wifi-vel, és elképesztően sok hattyú, mag vadkacsa. :)

Szóval igazán klassz kirándulás volt, imádtam!

Aztán a 2002-es naplóm. Fontos, történelmi dátum, augusztus 3.

A Gábornál aludtam, még nem volt meg a kislakás, de nyáron sokszor voltam náluk. Kimentünk a bolhapiacra a PECSÁ-ba. (Akkor még állt a nyolcvanas évek ikonikus szórakozóhelye, a Petőfi Csarnok. Azóta a kormány azt IS lerombolta.)

Ott vettem meg életem első bélyegcsomagját, még emlékszem. 100 darab színes, NDK-s bélyeg volt benne. És azon a napon szerettem bele a bélyegek világába. :)

A következő héten a Gábor elvitt a bélyegdiszkontba, és a kincskereő őrületem azóta is tart.

2002 nyarán egy hetet töltöttem Baján, bulizni jártunk, édesapu főzte a halászlét, jó volt. :)

Érdekes, abban az évben is hatalmas árvíz volt, elöntötte a város egy részét, lezárták a Gemenc útjait, ahol éjszaka még diszkó volt, és hajnalig táncoltunk, ott másnapra állt a víz, és úszkáltak a halak. :)

Hír még, hogy a Gábormamáék hazajöttek télre a Mirákulumból, Gábor feldobott hozzám reggel egy kis zsák zöldséget. Répa, paszternák, zeller, ezeket már feldolgoztam és lefagyaszottam… És eleve fagyasztva kaptam zöldborsót, tarkababot, gombát, úgyhogy tele a mélyhűtő megint. Jó látvány! :)

Csak ez a francos november érne már véget, detélleg!

Ui:

Közben megint tragédia történt a téren. Alig négy napja volt az éjszakai tűz az Angyal utca 4.-ben, másnap láttam az udvart, hordták ki az elüszkösödött, nedves sittet meg kormos fa izéket  konténerekbe… Most tűzoltók érkeztek szirénázva, mentők, rendőrök. Sokan. A híd alatt állnak, valami a vízen történhetett. Remélem nem a Hableány tragédiája ismétlődött meg… Az rettenetes éjszaka volt! :O

A bejegyzés trackback címe:

https://dr-ahalan.blog.hu/api/trackback/id/tr5018735210

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

dr.ahalan 2024.11.20. 23:43:07

Nyűgös vagyok. November 20. Még mennyi sok van hátra ebből az undormányos hónapból, detélleg!
A Gábor mindig öt óra környékén érkezik a térre, lesem a hídon az ablakból, intünk egymásnak, vidám játékunk… Nyáron szemben, magasan süt a nap, napszemüveg van rajtam, kóla, vagy citrusokkal bélelt limonádé jégkockákkal mellettem, nézem a közlekedőket, hányan mennek át a piroson… Mondjuk sokan! :(
Novemberben éjszakai sötétben érkezik, vacogok néha, alig várom, hogy csukhassam az ablakot…
Nem volt jó napom. Csereberélni kell a programokat, átírni mindent, kajatervet, bevásárlólistát… Két halálhír is érkezett a héten, nem ismertem őket… Csak hát szomorú. A halálhír mindig az. :(
A politika. Orbán sunyi, bujkáló országjárása. A rettenetes infláció. A Gáborék cégcsoportjának vergődése. Az országos szintű nyugdíjas nyomor. Horrorka pere, aki a köteles, neki járó örökségért küzd évek óta a mocskos, aljas féltestvéreimmel. Én lemondtam róla, most ő a felperes. Rettenetes pénzeket tagad el a két vérbunkó…
A nemes Papp Szilágyiak! Hitgyüli…
2002. Napló… Nem is emlékeztem rá! Anyánk, kipenderítette a Zitát, mert összejött egy pasival. A Zitának akkor már régestelen régen megszületett a lánya. A Bogi… Eltitkolt terhesség volt, a fürdőszobában érkezett a jövevény, a fajanszon akarta lehúzni… (Rettenetesen szégyellem a családomat, detélleg! )
Szóval 2002… A Zita rettenetesen sok pénzzel tartozott nekem, aztán eladta az üzletrészét az öcsénknek,, aki mondjuk leverte a veséjét előtte… Aztán a Zita eltűnt, a telefont soha többé nem vette fel.
Most Horrorka pereli őket…
Öncélúan gonosz emberek. Aljasok, sunyik…Becstelenek.
Jó érzés becsületesnek lenni. :)

dr.ahalan 2024.11.21. 23:17:33

Novemberben sose haladok semmivel rendesen. Lusta vagyok, lassú, lomha.
Persze főztem ma is, házat tartottam, elmentünk délután bevásárolni. Haza már nem tudtunk jönni. :(
Lomtalanítás van a kerületben, a lomisok megállnak az úttesten, felpakolnak kényelmesen, így megy ez.
Persze állt a sor, dudálás, rettenetesen ronda szavak, itt-ott verekedés, a lomhalmok parkolókat foglalnak el, kitüremkedik egy fél asztal az úttestre, ki kell szállni, félre kell tolni…
Borzalmas.
És honnan jött ennyi lom a ház elé? Tavaly negyed millióért takaríttattam ki a pincét… Mondjuk lehet, hogy két éve. De akkor is! Akkora a hegy, mint a Kefrén piramis.
A galériáról levittünk egy régi bárszéket… A válásom után csináltattam egy bárpultot a szobámba, a lebontatott cserépkályha helyére. Bolond idők voltak, rengeteg bulival… Aztán leszereltem a pultot, felszámoltam a hatalmas, színes pia-szekciót, csak ez a szék maradt meg, és egy rozsdamentes koktélkeverő. :)
Mennyi minden vidám dolog fér bele egy életbe! Van fotóm édesapuról a bárszéken… Sok-sok régi barátról. Gáborról, magamról. Házibulik. Még a körfolyósón is táncoltunk… A lakónénik meg nézték, virítottak a virágok a korlátokon, egyik-másik élvezte, némelyik kihívta a rendőrséget. :)))
Azt add be Klárikám, hogy „Köszönöm, hogy imádott…” :)))
Emlékek. Rengeteg emlék… Az emléktelen ember boldogtalan.
A mai Magyarország emléktelen életre ítéli a fiatalokat. Ami élvezhető, az vagy tilos, vagy megfizethetetlen… És az igazi élvezet csak a kedves vezető környezetének elérhető… Szomorú. Nagyon… Nézem a magyar vidék nyomorultjait.
Mindegy. Nem az én ügyem. Erre szavaznak.
süti beállítások módosítása