Horrorka mindig megszerzi azt, amire anyuka vágyik, most maszkokat. Az egyik Betty Boop, a másikon pedig a világ postabélyegeiből kis válogatás. :)))))
Hozta vasárnap büszkén, azóta ezeket hordom, sikerük van. :)))))
„Rondahétfő” letudva, ma már volt időm a vega rakott cukkinira is, illetve végül tettem bele egy maroknyi csíkokra vágott sonkát. Tényleg nagyon finom lett, nem tudom miért tartózkodtam eddig ettől a zöldégtől. :)))))
Nagyon optimistán nekiláttam a karácsonyi árukészletnek, meg a temérdek angyalkának. Még mindig sok száz angyalszárnyam van, 2013-ban, az első nagy kínai megrendelésnél küldtek ajándékba ezer darabot. :)))))
Okos taktika, a szárnyakhoz az ember lánya sok-sok üveggyöngyöt is rendel nyilván, és nem az olcsó fajtából. A szerelékekről, karikákról, virággyöngyökről, és gallérocskáktól, talpacskákról ne is beszélve. :))))
Nagyon izgalmasan alakul a politika is, Lukasenka ügye okán fogadásokat kötünk, érdemes a mi jövőnk okán is odafigyelni, mi fog történni. :O
Volt nevetgélés is ezerrel, ahogy ez az idétlen, homofób Novák futott az elcsóreszolt szivárványos zászlóval! Ezt a bohócot! :)))))
A járványhelyzet… Ma beszélgettük, igazán lépni kellene vagy balra, vagy jobbra, mert ez a felemás totyorgás nem vezet sehova. Meccsre lehet menni, koncertre nem. Ide kell maszk, oda nem. Az egészségügy még mindig csak félárbocon, rengeteg a várakozó beteg, kész horror már az egész! :O
Az emberek meg hülyülnek megfele… Ma elintéztem a házi patikát egy jó időre, vitaminok, tapaszok, fájdalomcsillapítók… az első, kis gyógyszertáron felirat: Belépés csak maszkban, várakozás az utcán. Igen kicsi patika… Hárman álltak már bent, plusz ketten a pultnál…
Gyerünk ki a körútra. Az nagyobb üzlet, bent két ablaknál EGY házaspár. A nénike a recepteket váltotta ki, az öregúr érdeklődött. Maszkban, kesztyűben… Mit ajánlana a patikus, ő hetven feletti…
Vitaminokat, kálciumot, magnéziumot. Ezt, azt amazt. Milyen készítmények vannak? Milyen árban? Milyen kiszerelésben? Ez van a reklámban? Szerencsétlen gyógyszerész meg egyre idegesebben mondta, és mondta. Eltartott vagy negyed óráig, és persze a papa nem vett semmit. :)))
Nem bírtam ki… Odamondtam, én azt ajánlottam volna neki, hogy maradjon otthon, és ne keserítse mások életét. Akkor már rengetegen várakoztunk. :(((((
Beszaladtam a mentes-boltba fagyasztott kifliért, ott meg majdnem fellökött egy banyatankos. Az se vásárol soha semmit, csak bejár beszélgetni, meg okosítja az embereket. Máskor igen szórakoztató, amolyan ártalmatlan, magányos bolond, nekem múltkor azt mondta…
- Ne vegyen gombócot! Ennyiért maga is megcsinálhatja! Ötször is! Vagy vegyen spenótot a Spááárban! Akciós! És mennyivel egészségesebb, mint ezek a semmi túrógombóckák! :)))) És azért a kis sajtosért kiad ennyi pííínzt? Nem tud sütni? Ott vannak a lisztek, a sajtoshoz nem jó a Mester, ahhoz a német kell, a száááár! :))))))
Eladónő:
- Ne „szakértsen” már megint itt nekem, még egy tanács ma, és hazazavarom! :)))))
Mester utca. Szeretem a Mester utcát, a platánokat, az arcokat, a házakat. Több mint harminc éve élek itt, ismerem a nagy történeteket, köszönnek az emberek. A zöldséges a kezdetektől haver, a pékből kocsmárossá vált Laci szintén…
Valaha rég együtt nyitottunk, egymás mellett hajnal ötkor. A Józsi egy ócska standon pakolta a dinnyéket, a Laci várta a kenyeret a bódéban, én is feltuszkoltam a rolót a kocsmám ajtaján, és együtt kávéztunk… A bandához tartozott még Aranka néni, a legendás hamburgeres, aki a névnapomra mindig virágstandot is felállított, a törzsvendégeimnek. :)))
Ugyanezt tette a környék minden mutatós pincérlányának névnapja okán… Mi cipeltük haza a kazalnyi virágot, ő pedig másnap letette a pultunkra a haszon felét. Nem volt kevés… :))))
Millió ilyen történetem van. Meg kellene írni, azt hiszem. :)))
Hát igen! Azok a legendás nyolcvanas, kilencvenes évek… :))))
