Tényleg meg tudok magyarázni mindent az asztalomon, és ez nem vicc! A sebbenzint is meg tudom magyarázni… Ősz van, ilyenkor szeretek a bélyegekkel molyolni, és ezzel nézem a vízjeleket.
Ez az egyik legrégebbi magyar bélyegfajta, cirka 120-130 éves, a fotót mondjuk a netről loptam, de van nekem is egy kisebb albumnyi. A kezdetekben csak begórtam őket egy albumba, nem volt hozzájuk türelmem. Mondjuk elég unalmas a külsejük… :) Azóta eltelt több mint húsz év, most kedvet kaptam hozzájuk, lehoztam a galériáról őket.
Érdekes vadászat ez. Mondjuk a bélyeg alapértéke legyen nyolcvan forint. Ez a legolcsóbb változat. Ekkor meg kell nézni a vízjelet egy csepp benzinnel, szerencsés esetben máris megugrott az értéke, mondjuk a tízszeresére. Vagy még sokkal többre… És akkor ugye ha ép a fogazat, és valami picuri faluban adták fel, és beazonosítható rajta a bélyegző, mert a postáskisasszony rendesen végezte a munkáját, akkor a bélyegző egy Gudlin-szorzót is jelent, ami lehet akár száz is… Na az már szép érték egy picinke papírdarabért.
Persze az ilyesmi ritka, de kincskeresésnek, játéknak megteszi. :)
Közben számolom fel a 2002-es naplómat. Júniusban a klasszikus felállásban indultunk Jesolo-ba, Gábormama jött velünk nagymamáskodni.
Mondjuk legelső este, a vacsoránál leugrott Horrorka fogáról félig a fogszabályzó. Majdnem megütött a guta! Fogorvost keresni idegen országban, éjjel… Hát nem volt egyszerű! :O
És nem volt olcsó…
Akkor már rutinos nyaralók voltunk, tudtuk, hogy a Luna Park este nyolckor nyit, és az első fél órában mindenen lehet nyerni. Promó… 2002-ben 47 plüssjátékot nyertünk össze, aztán persze itthon szétosztogattuk. Jó buli volt… :)
Azon a tavaszon komoly munkával lefogytam 16 kilót, nyakra-főre vásároltam az új ruhákat, Jesolo meg nagyon jó shopping-terep volt. Még most is van olyan nadrág a szekrényemben, amit akkor és ott vettem, de sose hordtam. :)
Közben most, azaz ma… Valami ég a környéken. Jött egy halom tűoltóautó iszonyú szirénával, az Angyal utcába nem engednek be autókat, és füstszag is van… Itt mindig történik valami!
Közben megérkezett a rendőrség is, de mentőt nem láttam… Mondjuk azok a Mester utca felől jönnek értelemszerűen… :O
Szóval ezért imádom én ezt a lakást, a karantén alatt se éreztem magam bezárva, pedig a Gábor fél évig ki se engedett a folyosóra se. Mondjuk sokra nem ment vele, már akkor összeszedtem a Covid-ot, amikor a hivatalos jelentések azt mutatták, hogy megjelent a vírus Velencében, de Európa más részein még nem.
Csak jóval később, a bőrtünetek fotóiból tudtuk beazonosítani, ilyen kiütések csak a Marsról származhattak, detélleg! :)
Kicsit csapongó írás lett, de ezt be lehet tudni a novembernek. Oszt kész! Nem? De… :)