Túl vagyunk a nyaraláson, igen-igen jól éreztük magunkat. Csak a hőség volt elviselhetetlen, kínszenvedés volt elcsoszogni a napon a kocsitól a partig.

Tavaly nem jutottunk le, voltak ugye a céges ügyek, aztán megbetegedtem, és a rohadt vírus úgy legyengített, hogy járni alig tudtam hetekig. :(

Pula még mindig csodálatos, 12 éve járunk vissza, és nem tudjuk megunni. :)

Hétfőn indultunk korán reggel, és azt terveztük, hogy kora délután ott vagyunk, de Zágrábnál úgy beállt az autópálya a fizetőkapuk miatt, hogy harminc kilométeres dugó szaladt össze. Három óra kellett hozzá, hogy elhagyjuk. :(

Elviseltük, ebben az autóban még van CD-lejátszó, és rengeteg retró kedvencet vittem. Dübörgött a légkondi, és harsogott a Coco Jumbo, a Boney’M, meg az Italodisco vastagon. :)

Az első utunk Stinjanban természetesen a kedvenc öblünkhöz vezetett, kevesebb halászhajót találtunk mint két éve. A képen viszont van egy asszony… Megtalálod? :)

Strandoltunk. Sokat. Napozni nem nagyon akartam, mindig árnyékban voltunk egy terebélyes pinea alatt, mégis úgy lebarnultam, mint egy bantu néger. :)

Vásároltunk… Igazából azt terveztük, hogy kevesebb pénzt herdálunk el a szokásosnál, de sok minden annyira olcsó volt, hogy nem lehetett otthagyni. :)

Három dolog drága a horvát tengerparton. Nagyon drága! A sör, az ásványvíz, és a pékáru.

(Arra kínosan ügyel minden szupermarket, hogy 2-3 friss kenyérféle, lepényke, zsemle nagyon erősen le legyen akciózva, hogy a szegények is vásárolhassanak minden nap.)

Egyébként az árak átlag húsz százalékkal alacsonyabbak, mint nálunk.

Még sokkal olcsóbbak egyes konzervek, és mivel nincs chips-adó náluk, ezért a kekszek, édességek, mézek, lekvárok, és maguk a chips-ek is.

150 grammos chilis chips 0,98 Euró. 400.- Ft. :)

Olcsóbb a cigaretta valamennyivel, és az alkoholos italok is sokkal kevesebbe kerülnek, mint nálunk akár a kínainál.

Minden hipermarket parkolójában ott álltak a magyar autók, és a családok tömték, tömték a sok cuccot a csomagtartóba. Nem csak ételeket, italokat, de tisztítószereket, edényeket, csomagolóanyagot, papírárut is nagy tételben. :)

Az éttermek viszont rettenetesen drágák, 12 Euró (4.800.- Ft) alatt nincs sehol semmiféle főétel, csak persze a gyorséttermekben.

Pulán nem sok minden változott két év alatt, illetve látható jelei vannak az uniós támogatásoknak. Felújított városrészek, tökéletes utak a belvárosban, teljes szelekciós hulladékgyűjtés, a barna kukákban a komposztálható szemetet tárolják.

Stinjan kis falu Pula oldalában, de több üveggyűjtő konténert, és két használtruha konténert is láttam. A ruhákat válogatják, tisztítják, és természetesen mennek az afrikai segélybe. :)

Még annyival tartozom, hogy eláruljam, hol van a képen az asszony. A víz alatt. Csak a búvártalpai látszanak, kincset keresett.

Mivel az öböl régen a monarchia egyik kikötője volt, Titó alatt pedig nagyon komoly hadi létesítmény része, hát tényleg lehet kincseket találni.

Pula alatt rengeteg katakomba, rejtett folyósó, barlang húzódik sok-sok kilométeren át… Mi egyszer találtunk egy lefelé vezető aknát, alatta egy hatalmas szennyvíztisztítóval, és itt az öbölnél van egy teljesen felszerelt, ötven éve bezárt földalatti kórház is. :)

Pula rejtélyes, csodás, izgalmas és gyönyörű. :)