Elbiberkéztem a napot alaposan, holnap rá kell hajtanom erősen, nehéz nap lesz. Fotózás, mosás, takarítás, vevő is jön, pffff... Ilyenkor utálom magam, de jól esett egy kicsit heverni, peyote gyöngyöket fűzögetni, filmeket nézni. Kell néha az ilyen is. :)
Este meg akkorákat nevettem! Nem, nem szeretem a face-t, de a Vénasszony zárt csoportban olyan élet volt este, hogy nem lehetett kihagyni. Jajjjistenem! :))))
Azért abban van valami nagyon pikáns, amikor hatvanas, hetvenes nénikék kínálgatják magukat a neten. Amikor én a házba jöttem lakni, ez a ház tele volt ötvenes, nagyrészt özvegy lakónénivel. Teljesen elképzelhetetlen volt, hogy bármelyik is randizzon. Lett volna belőle olyan botrány, hogy leszakadt volna a gang. :)
Ma már teljesen természetes, hogy ez a korosztály ismerkedik, és láttam én olyan hatvanon túli mámikát is, aki nem csupán a korát tagadta meg, de úgy villogott a közösségi portálokon, mintha ő lenne Madame du Barry, meresztgette a szívós szemét kacéran, és beleakaszkodott minden háromlábúba, mint a töltésoldali tüskésparé. :)
Érdekes, pasiknál nincs ilyen ellenérzésem. Egy szép pasi hetven évesen is szép pasi lehet, nem veszik el a sárm, hanem érik, mint valami jó bor. :)
Még a végén konzervatív leszek öreg koromra. Nemrégiben azon kaptam magam, hogy vágyakozva nézek egy rózsaszín banyatankot, és a minap rájöttem, egy éve nem hallgattam semmi rap-et... De lehet hogy kettő! :O
Gyorsan izzítottam egy kis Tupac-ot.... Vicces, de Egyiptomban szerettem meg, egy marokkói srác által, teljesen oda nem illő volt a történet, a zene se, ő maga se, teljesen őrült volt... :)
Majd egyszer elmesélem.
Hihetetlen! Itt feltehetem az összes olyan régi fotót, amit a nyomorgatott oldalon sose mertem...
Hogy egy kis Bonefang-bonbon is legyen! Úgy hallom érdekesen penderednek a dolgok, biztos ugyan nem vagyok a pletykában, de már a kép is nagyon sajátságos. Kicsit tán hihetetlen is. A két hazatért migráns, a migránsgyűlölő meg ez a szépéletű, szerencsétlen arab démon... egy lakásban héderelnek? A város peremén? József Attila után szabadon... Mint a guanó? Atyavilág! :))))
A gerinctelenség véleményem szerint a legocsmányabb emberi tulajdonság.