Krisztiék mindig mindenhol minden ételt lefotóznak, ez a hobbijuk. Így életük végéig tudni fogják, hogy mikor, kivel mit ettek. :)

Ez a kép szombaton készült, egészen kint, az Üllői út végén ettünk egy apró étteremben, ahol elképesztően jó tengeri kajákat adnak.

Előételként fekete kagyló, aztán én fish and chips-et ettem, Kriszti nyomozta ki, eredeti angol recept szerint sütik, kukoricalisztben. Gluténmentes. :) Édesburgonya hasábbal, édes chiliszósszal.

Annyira tele ettük magunkat, hogy végül nem mentünk ki a Pride-ra. Sajnos. Állítólag nagyon-nagyon jó volt! :)

A hétvége nagy történése még Horrorka látogatása volt a barátja szüleinél. Ebédre voltak hivatalosak a fiatalok, és Horrorka igencsak izgult. Aztán megnyugodott, nagyon szimpatikus, szerethető emberek, ennek örültem. :)

A kellemetlen anyósnál nincs rosszabb!

Mondjuk nekem nagy szerencsém van Gábormamával, közel 30 év van mögöttünk, és mindössze kétszer akasztottuk össze a bajuszunkat.

Egyszer rám szólt, hogy ne rakásoljam mosogatás után a kávéspoharakat a szekrényben, mert nem úgy szokta meg, ilyenkor nem találja. :)

Másodszor egy keresztény templomban szólt rám Tuniszban. Tudja hogy végtelenül materialista vagyok, és keresztet vetettem. Rám szólt, hogy nem illik gúnyolódni szent helyen… :)

Elmondtam neki, hogy a dédikének megígértem, templomban mindig keresztet vetek. És kész… Ennyi volt a balhé. :) Gábormama egy földi angyal!

Anyám rettenetes anyós volt! :O

Az van még, hogy felfrissítem az olasz tudásomat, hála az internetnek, ezt már számtalan szórakoztató módon megtehetem. :)

Öregszem, felejtek, kár lenne veszni hagyni a tudást. Az olasz nyelv csodálatos, nagyon könnyű és tréfás. Az egyik kedvenc szavam a matita. Ceruzát jelent…

Imádom még a franciakulcsot, ami olaszul chiave inglese. :)

Amikor az Enrico-t megismertem, akkor nekiláttam tanulni olaszul. Jó régen volt, Horrorka még óvodába járt. :)

Aztán Enrico sok-sok évig minden áldott este felhívott telefonon. Először csak egy-egy szót, aztán egy-egy mondatot beszéltünk, jó játék volt… Nagyon hamar eltanultam a nyelvet, de rengeteget hibáztam persze… Később a barátai is beleszóltak a diskurzusba, és hatalmasakat nevettek a hülyeségeimen. Mit főztél? Takarót? TAKARÓT? :))) És milyen ember a barátod? Csapágyember? )))

Az olasz szavak emlékek áradatát hozzák elém… :)))