Mindenféle érdekes dolgok történek manapság, de a legfontosabb hírt ma kaptam Horrorkától. Megnyerte első fokon az örökösödési pert, igazán büszke vagyok rá. Végigcsinálta az én gyerekem, pedig nem volt egyszerű. :)

Büszke vagyok rá. Kitartó. Mindent IS megold. Az én nevelésem… Ennyi mocsokkal kevés ember tud megküzdeni, azt hiszem.

A féltestvéreim nem csak ostobák, de végtelenül aljasok és becstelenek is, ami elég szánalmas kombó. Annyit hazudtak a per alatt, hogy még Horrorka igen rutinos, nagytudású ügyvédje is kijött néha a sodrából.

Nem is értem mit gondoltak… Eleve vesztes per volt, ezt tudniuk kellett az ügyvédjüktől.  Igazából eszük ágában sem volt kiegyezni, az ajánlatuk nevetségesnél is kevesebb volt. Most nem csak az örökséget kell kiköhögniük, de fizethetnek egy halom szakértőt is.

Erre szoktam én azt mondani, hogy lehet aljasnak és ostobának lenni egyszere, de a számla egyszer csak benyújtásra kerül, és meg kell fizetni valamilyen módon. :)

Horrorka autót szeretne elsőnek, természetesen kis rózsaszín kocsit, kire is üthetett ez a gyerek? Detélleg! :)

Az van még, hogy új tűzhelyet kaptam a konyhába, a régi többször is megrázott. Nem nagyon, de határozottan megrázott. :O

Ma az új tűzhelyen főztem a thai wok-kaját, egy kis friss ízzel. Maradt egy kis nyers lila káposzta, belemetéltem… Hát! Lila lett az egész hóbelevanc. :) G

Gábor nevetve ette, ez sokkal jobb, mint a leves volt… A húsleves egyszer a lila répától lett borzalmas színű, még a csirkemell is belilult. Nemigen fogyasztottunk belőle. :)

A tavasz még mindig várat magára, rettenetesen hideg van. Komolyan azon gondolkodtam ma, hogy előkeresek valami sapkát. Nem volt olyasmi a fejemen vagy húsz éve. :O

Gábormamáék is türelmetlenek, mennének már a Mirákulumba, várja őket a hegy, a kert. Hiába a hatalmas lakás itt Pesten, nekik az az igazi otthonuk évtizedek óta. A cseppnyi présház.

Reggelente kint kávéznak a ház előtt, és lesik a rengeteg különleges madarakat, a felbukkanó őzeket, a surranó rókákat, a vadon élő macskákat… Szépen szaporodnak, aki tudja eteti őket a völgyben. :)

Nagyon kellene már az a tavasz. Komolyan! :)