Hát vége lassan ennek az évnek is, eltűnik örökre a süllyesztőben minden borzasztóságával együtt. Kuka.

Persze nem lehet azt mondani, hogy unalmas lett volna, még bezártan is izgalmas volt, rengeteg kihívással, rengeteg tanulással, és tapasztalással.

Nagy sikernek érzem, hogy még mindig nem adósodtunk el, minden számlánk ki- és befizetve, összetartunk és összetartozunk, van mit ünnepelni. :))))

A járványhelyzet miatt elmaradt a fürdőszobám felújítása, és nem mentünk a tengerhez sem. Soha nagyobb bánatunk ne legyen! :)))

Megnyertem egy karácsonyi fogadást, arra tettem, hogy az ünnepnapokra jelentősen, hirtelen lecsökken majd a hivatalos halottszám a koronavírus tekintetében. Igazam lett…

Most jön majd a karácsonyi vásárlások és plázajárások áldozatainak számai…

Olvasom a vakcina-véleményeket. Az nem kérdéses, be kell adatni. Az a kérdéses, hogy melyiket, és mikor. :))))

Kissé le vagyok maradva a világtól. Gondoltam egy ilyen oltás előtt ki kell majd vizsgáltatnom magam… Időpontért esedezés, tülekedés, beutaló, versenyfutás a laborhoz kapunyitáskor a sorszámért, mogorva tehén karomba döfködése a tűvel. Hahhh! Horrorka okos karkötőt kapott karácsonyra a Balázstól, rám tette, és mondta az eredményeket. Szaturáció rendben, 97%,  vérnyomás, mindenfene… :)))))

Kell nekem egy okos karkötő. Feltétlenül! És egy robotporszívó. :)))

Szóval 2021. Totális átszervezés minden téren, csak a Gábor új cége stabil… Mondjuk szerencsére az még! Újratervezés lesz cégesen is, a megrendelőink nagy része alig hogy vegetál, az ékszeres üzletpolitikát is át kell gondolni.

Rá kell állni az esküvői ékszerekre, és el kell moccanni a színes gyöngyöktől.

Mondjuk nem lesz könnyű, 2010 óta mámorban élek, eladtam majdnem 6000 ékszert. :))

Hatmillió más kézműves ötletem is van persze, például az olasz tegolaépítéshez kb. 8 éve megvettem az eredeti kúpcserepeket, az izlandi mohát, és minden decoupage-papírt… :))))

A bélyeges boltocskámat is újra lehet és kell indítani, szerencsére anyagom van elég. Még bontatlan kilós-fél kilós csomagok, egész ládák… Ahogy sok-sok éve a bélyeges bácsitól elhoztam. :))))

Aztán persze ugye… Lehet pályázni. Utálom, de kelleni fog. :(

Régen, állami cégnél szerettem tenderezni. Izgalmas volt, vidám, sikerekkel teli.

Aztán valamikor az első Orbán-kormány idején, mint naiv anyuka… Pályáztam! Egy kis antikváriumot szerettem volna nyitni. Megtanultam hogyan kell üzleti tervet készíteni, fedezeti pontot számítani, menedzseri tréningem megvolt, marketinget tanultam… írni meg tudok. :)

A rengeteg pályázóból az első körben maximális pont. A második körben is. A harmadik körben.. Maximális pont, ormótlanul áthúzva, két aprócska ponttal lehúzva, magyarázat nélkül  kilökve… Ennyi. Undorító volt.

Most talán más lesz, talán jut a becsületes embereknek is pályázati pénz. Írásra, kultúrára, kutatásra, játékokra, reklámkritikára, közösségi portálokra, blogokra… Ezer ötletem van. Meglátjuk. :)))

Talán Brüsszel ide is figyel egy kicsit, felkapja a fejét…

2021. Izgalmas év lesz, erőpróba, összekapaszkodás, túlélés, politika, céges mindenfélék, ötletek, kapcsolatok, web-shop-ok, és filmek, és zenék, és könyvek… )))

És mi volt 2020 legszomorúbb hozadéka? Az emberek maguk. Rengeteget tanultam.  Majd egyszer elmesélem. :(