Ez döbbenet! Alig pislogtam kettőt, és máris vége a kedvenc májusomnak. :(

Dolgos hétkezdet volt, remélem a többi már a lazulás ideje lesz, mindenféle bolondos sütéssel, főzéssel. :)

Gábor ma megjelent a rendőrségen…Farmer, fekete zakó, fekete garbó, olasz cipő. (Máskor mindig botrányos póló, bőrdzseki… :))) ) Beidézték! Tanúként! Nézte döbbenten, valami 2018-as ügy. :O

És erre van idejük! Valami részeg letördelte a parkoló kocsik tükrét a Liliom utcában, és mivel ő is ott parkolt, hát megkérdezték, hogy látott-e, tapasztalt-e valamit. Két év után! Becarás! :)

Aztán volt persze szomorúság is, nemrég búcsúzott a világ Dibangotól, most pedig elment… Mory Kanté. :(((((

Emlékszem azokra az évekre, amikor kirobbant a Yeke yeke (Yé ké yé ké) őrület, nyugtalan volt az ország, pezsgett éjszakánként Budapest, mindenki rendszert váltott, kapargatta a gesztenyéjét, és bulizott. Halászbástya, Fortuna, Éden, meg az akkor kedvenc kis diszkónk, a Seherezádé. :)

A Sehiben hallottam először, ez egy aprócska kis bárocska volt a Nagycsarnokkal szemben. Hajnalra valamelyik kölyök megszerezte nekem kazettán a diszkóstól az akkori slágerlistával együtt, attól kezdve nyúztuk. :)))

Persze sok-sok zenét imádtam már életemben, az egynyári slágerekhez mindig fűződtek nagy romantikák, amik aztán elmúltak, elmaradtak, megfakultak az ősz beérkeztével, de a Yeke yeke jött velem az elmúlt több mint harminc évben.

Egyszerűen nem ment ki a divatból. Szólt az esküvőmön, szólt amíg Horrorkát járni, aztán olvasni tanítottam, szólt minden nyaraláskor, nagy utánjárással megszereztem a maga idejében a Solero CD-t az eredeti buborékkal, attól kezdve szólt a kocsiban. És szól ma is,  mindenhol, igen sokszor. :))))))

Táncoltunk rá Gran Canaria diszkóiban, Cipruson, Egyiptomban (Istenem! Afrika! :))), Olaszországban rengetegszer, a törököknél is… Mindenhol!  És teltek az évek, évtizedek.

Azt hiszem, mint minden örömzene, a Yeke yeke is  arról mesél, hogy sokkal jobb végigtáncolni, végigbulizni egy életet, mint besüppedni a kispolgári csökevények szürke és céltalan világába. Vagy valami ilyesmi… :))))

Mandinka nyelven! :)))

Gábor meredeken unja szerintem. De ő úriember… Gábormamának viszont sose mertem megmutatni. Illetve egyszer, de azt majd külön elmesélem! :)))))

Az van még, hogy megérkezett hozzám az első kóstoló az idei cseresznyéből. A héten biztosan lesz tejszínes gyümölcsleves. :)))

És azt hiszem… Kezdi magát megadni a számítógépes hangfal szettem. Irány a Média Markt! Mielőbb! :O