A karanténélet nagy nyertesei a gyöngyök, végre lehet vad színekhez nyúlni, lassan megint elkezdem az eladást is, majd… ráérek… de addig hagyom magam elragadtatni nagy élvezettel. :)
Persze így is veszegetik, rendelgetik, a minap találkoztam megint egy nyakláncommal a képernyőn, örültem neki, aprócska sikerélmény. :)
Gábor elkészítette a hagyományos olasz tengeri herkentyűs ebédet, időt szán rá, elképesztően ért hozzá, imádom a kakukkfű, a paradicsom és a bazsalikom illatát amíg főzi, évente egyszer-kétszer eszünk ilyesmit, élveztem az apró polipok, rákok, kagylók, tintahaltekercsek orgiáját. :)
Egyéb érdekesség nem történt, kíváncsian szemléljük az eseményeket, a forrongó politikát, az eszelős járványhajszolást, mindenki találgat, az embereken egyre biztosabban elhatalmasodik a karanténőrület… Gyűlölet, irigység, bizonytalanság. Néhány hét múlva százezrek maradnak mindenféle segítség és ellátás nélkül, munka alapú társadalom, ahol se munka nem lesz, se segélyezés. :(
És jönnek, jönnek a mentők, egyre több a fehér szkafanderes, a tesztelt intézményekben, idősotthonokban kiugróan sok a fertőzött, viszont jó hír, barátságos áron tömegben érkeznek az üzletekbe az ellenőrzött, jó maszkok, minőségi fertőtlenítőszerek, meg lehet venni őket. :)
Budapesten kötelező is lesz a maszk, Karigeri osztogatja is, büntetni nem lehet majd a maszkot nem viselőket, úgyhogy nincsenek illúzióim. Vastagon fognak utazni a bugrisok a buszokon… Nem egyszer látok olyan járatot, ahol SENKIN nincs maszk. :(
Szóval ennek még jó ideig nem lesz vége.
Szomorú, de eltűntek a bérelhető elektromos rollerek, ahogy az azokat használó turisták is. Hiányoznak a térről! Remélem látom még őket…
És hogy vígság is legyen, egy régi (2011-es) naplórészlet:
Tegnap olvastam pár jó sztorit beégésekről, nekem is eszembe jutott egy.
Régebben havonta egyszer nagybevásároltunk, mert Horrorkának hatalmas igénye volt az ásványvizet, kólát, chipset, és más finomságokat illetően a bulijai kapcsán, ezért érdemes volt kartonban venni sok mindent a nagykerben.
Gábor nagyon utál vásárolni, mint a férfiak általában, ezért ő csak tolta a bevásárlókocsit sorról sorra unottan, minden sor közepén lecövekelt, rátámaszkodott a fogóra unottan, én meg hordtam a polcokról a miegymást nagy sebességgel. :)
Amikor ez az ominózus eset történt, akkor is felajzottan pakoltam, mosogatószivacs, papírpohár... Gáboron fekete felső, farmernadrág, valamit olvasott a szemetes zacskóknál lehajolva, a szemem sarkából láttam csak. Belezúdítottam a cuccokat a kosárba, az egyik kezemmel a listát fogtam, a másikkal pedig meghitten belemarkoltam az egyébként szép és formásan vékony... na izé... Szóval hátuljába. (AZ INTIM KÖZÉPRÉSZEN!) :)))
A reakció igen gyors volt, megdöbbent rikkantás... abban a pillanatban megláttam az igazi Gábort a sor végén, tőlem tíz méterre, ahogy döbbenten és csodálkozva néz felém. :)
Az idegen pasi megpördült, a többit nem részletezném. Kínos magyarázkodás, holmik az idegen kosárból való kiválogatása. Röhög, röhög, röhög... :))))
Azóta minden bevásárlás alkalmával elmondja az én párom:
- Idegen pasikat nem fogdosunk, nem mogyorózunk, rendesen viselkedünk az üzletben, ugye Klárika? :)))