Túl vagyunk a szőrös hétvégén, K. nagyon tanult, öregedő szuka, túl egy nagy műtéten, hát nem túl barátságos, de azért szerethető persze. Direkt a kedvéért vettem pulykanyakat a levesbe, aztán kiderült, már nem ehet csontot. :)))
Ez vagy te Takács Bálint! A kutya eszi a húst, te meg szopogatod a csontot. És hogy nézel már megint ki... :)))
Ma aztán mentünk keresztbe-kasul a városban, gyors ebéd út közben, három óra is elmúlt, mire mindent mindenhol elintéztünk, a kő gyöngyöktől a heti hadtápig. :)))
Kezdek fanatikus rajongója lenni az Aldinak, minden héten találok valami otthagyhatatlant, most például eredeti Matilda Vicenzi sütiket, gluténmentes citromos Grisbi! Remélem tudok még szerezni, karácsonyra gyönyörűen lehet díszíteni! :)))
A nap híre-vicce természetesen a parlamenti huzavona volt, délután még fent volt a teljes videó, de nem szaporítom, itt a cikk az Orbán-Hadházy vircsaftról:
Ez megint nehéz hét lesz, teljesen rá kell fordulni a karácsonyra, ezer a dolog minden szinten, persze ez nem baj, utálnám ha nem lenne munka, ötlet, teendő... :)))
Ráadásul bélyegalbumra is van érdeklődő, gyereknek venné, színes, egzotikus bélyegek, lazán rendezve, Afrika, Dél-Amerika... És egy csomag, amit apránként lehet adni a kölyöknek. Okos, kedves dolog, de rengeteg munka. Persze elvállaltam. :)))
Ami ebben igazán dicséretes, az apuka igazi nehézsúlyú építési vállalkozó hatalmas kocsival, tar fejjel. Tetkókkal. De a három kölyöknek mást akar, szebbet, jobbat, értékesebbet. Ilyen is van... :)))
Aztán van a zöld téma. A dugódíj unalmas, még sehol nincs, lehet rajta rágódni, soha nagyobb élvezetet. Anyádfikafosdugódíj... Uncsi. :)))
Viszont hogy zöldül a város, az egyértelmű. Na nem a fák lettek többen, azokat gyilkolják szorgalmasan, de hatalmas megkönnyebbülés, Krisztina megmentheti a Mester utca gyönyörű platánjait, már nem volt ideje a Bácskainak kivágatni őket. :)))
A közlekedés zöldül. Már rengeteg a bérelhető elektromos autó, GreenGo, Limo... szaporodnak a bérelhető kerékpárok, a szintén elektromos robogók, és tavasz óta az utcán vannak az elektromos rollerek is. :)))
A lime-rollerekre csak felugrasz, gurulsz, az appon fizetsz, és ha megérkeztél, akkor leteszed. Otthagyod csak úgy. :))) Nem kell blokkolót keresni. Az appon keresheted meg a hozzád legközelebb lévőt, imádom! A téren néha már 4-5 roller is várakozik, és ahogy elnézem... egyre többen vásárolnak saját e-rollert. :)))
Istibizi rá fogok szokni! :)))
Szóval lehet örülni az apró jó dolgoknak is, naponta sokszor-sokszor. :)))
Mennyivel jobb dolog nevetve élni, örülni annak, ami igazi, Kosztolányit olvasni, zöldnek köszönni, a vén platánok megmenekülését ünnepelni, összebújva aludni, barátot várni izgatottan... Baráthoz menni, morcos kutyát szelídíteni, meleg barátot átölelni a gyöngyboltban... Mit szólsz? Mekkora győzelem azért... Óriási drágám! Nézd ezeket a tündéri lüszteres csodaságokat! Vigyünk belőle, jó? Vigyünk... :)))
Aztán a bolt előtt elsirattuk a Capellát, az Angyal bárt, az Action-t, ahová nő alig mehetett be... Én néha mégis. :)))
Mindet az Orbán záratta be, nem túl emberséges eszközökkel... Mindegy. :)
Szóval vittünk a lüszteres csodaságokból, megbeszéltük a saját üzleti ügyeinket, ő beszállt az autójába, én is elcaplattam a magunkéhoz... Most pont Gáborpapa Zöldikéjével járunk, mert a miautónkban radiátort kellett cserélni, és pont a Mirákulum közelében találtunk kapcsolati tőkecsoportos szerelőt, aki nem negyedmilliót kért, hanem... megbeszéltük. :)))
2010-ben beszéltem utoljára a kapcsolati tőkecsoportokról. Ma már nyugodtan kijelenthetem, ma is működnek. Becsületes emberek, becsületes orvosok, becsületes összekapaszkodók. Ezek vagyunk mi... Nekünk mindig, mindenre van, és lesz segítség!
És ez bizony jó érzés! :))))
