Emlékek, fecskék, és minden más

2023. április 18. - dr.ahalan

Micsoda csodás fotó, Baja, Béke tér, valamikor régestelen-régen. :)))

Hatalmas havazások voltak, emlékszem… Hófalak közt járkáltunk az udvaron, én még kicsi voltam, ki se láttam belőle. És szánon is utaztam, talán pont ezen. :)))

Ahogy fogynak alólam az évek, úgy lesznek egyre sűrűbbek, súlyosabbak az emlékek, és valahogy csal a memória is. Édesaput majdnem tíz éve temettük, de olyan, mintha tegnap lett volna, még érzem az illatát, hallom a nevetését, látom az arcát.

Anyám tavaly halt meg, de iszonyú régnek tűnik, talán mert nem maradt meg belőle semmi, csak eltűnt a félelem, és elmúlt a harag.

Lassan érkezik ez a tavasz, ma végre meleg volt, tudtam délután napozni az ágyon hason fekve… Élveztem. Állítólag a Gábor a fecskéket is hallotta tegnap hajnalban, lehet hogy megérkeztek, bár én hiába fülelem őket két napja. :(

Aztán hirtelen belecsörgött az életembe a sógornőm, egészen megvidámodtam tőle. Mikor jöttök ki a telekre? Képzeld… A télen vettünk új vízgyűjtőket, megtelt mind, és a talaj tele van vízzel…

Tavaly iszonyú volt az aszály, mindene elszáradt mindkét telken, nem termett semmi, virág is alig nyílt. Csak a spenót burjánzott, a fás szárakat gépben kellett felaprítani. :)))

Pedig csodakert az, mesebeli… A járvány idején egyetlen tő 8-10 hatalmas, húsos paprikát hozott, még karácsonykor is ettük. A paradicsom még ott is kinőtt, ahová nem ültették. Még a kőkockák közt is termett, és termett fürtökben. :)))

Szóval tavasz… Ma nagygeneráloztam, hajfestés, arcmaszk, levendulás habfürdő, meg mindenféle testápolás. Jobban érzem magam tőle. :)

Fura dolog történt a telefonommal. Kénytelen-kelletlen össze kellett hangolnom az oldalakat, a „free” szolgáltató (citromail) elsilányult, és pénzt kérne, és egyre több oldal követeli a face-es becsatlakozást… Elvileg helyes, nekem nincs titkolandó ügyem, bánja fene… Na de! :O

Azóta mondjuk félig se lógok itt, ezen az oldalon… Fenyegető vörös felkiáltójel, és félig látszik a profil-fotóm… Lépjek be a facebook-kal… Csakhogy a klikk nem funkcionál. Minden máshol igen, itt nem. Véletlen lenne? Nem hinném…:O

Ugyanakkor a telefonomra elképesztő hírek érkeznek. Először még el is hittem, meghökkentem, rácsodálkoztam… itt a világháború, aztán… Magyarország jobban teljesít… Mi van? :O

És jönnek, és jönnek a kamu hírek, elnyomnak fontos dolgokat, és a rendszergazdi szerint nincs igazán megoldás… Huxley. Orwell… És mi több! Fehér Klára! Oxygénia!

Ezt is túlélem. :(((

5 komment

dr.ahalan 2023.04.19. 23:43:00

Jó kis tavaszi nap volt sok-sok munkával, és csacsogásokkal. Horrorkával beszélgettem sokat, nem könnyű az élete neki sem. :)))
Aztán találtam egy blogot, szinte szóról szóra ugyanazt a kálváriát járatta az íróval az ő családja örökösödési ügyben, mint az enyém… Tíz év telt el, ideje erről is szót ejteni. :)))
Az unokanővérem kiskamasz volt, amikor én születtem, szeretett, én is szerettem, nagy segítő volt a felnőtté válásban, aztán ő másodszor is férjhez ment, én éltem az életemet, fiúk jöttek, fiúk mentek, felkerültem Pestre, alig tudtunk egymásról valamit.
Hallottam hogy jól fut nekik a szekér, hatalmas ház, cég, félkoloniál biszbaszokat gyártottak, az akkor nagyon menő volt vidéken. Örültem nekik.
Eltelt húsz kerek év. Nemigen kerestük egymást.
Aztán egyszer csak jött a hír, a férje lekoccolt, ki is akarja semmizni, ő teljesen összeomlott, nem tudnak vele mit kezdeni, csak sír, és fogy… Baján persze elképzelhetetlen volt pszichiáterhez járni, nem volt segítsége. :O
Hívtam sok-sok ideig minden este, beszéljen, az gyógyít… Amikor jobban lett, akkor elrángattam Tunéziába, aztán Egyiptomba is, végre embernek, nőnek érezte magát megint, tudott nevetni, örülni. :)))
Pasizott, unokái születtek… Telt az élet.
Aztán jött édesapu betegsége, rohantam haza, orvost intézni, kórházat. Tudtuk már régen, hogy szenved a kórságtól, de nem volt hajlandó orvoshoz menni, most a szíve is feladta… A bajai orvosok elmondták. Az egyik betegségre értágító, a másikra érszűkítő gyógyszert kellene adni, ami ugye… Hát nem megoldható. :O
Tudják csökkenteni a fájdalmait, de orvosi felügyeletre lesz szüksége élete végéig. Édesapu haldoklott… Intéztem napos, szép ágyat, látogattuk aput hetente, fizettem a főorvosnak hetente, ennyit tudtam tenni.
Az én unokanővérem lelkesen látogatta. Állítólag… Nem értettem, sose voltak közeli kapcsolatban, a nagy jólétben meg nem hívta édesaput a házába soha, és utána is csak akkor látta, ha édesapu halat főzött, és tartani kellett a tányért a bogrács fölé… Nem értettem. :O
Az első sokk akkor ért, amikor a nővérke futott elém, nem érti… Az unokanővérem átíratta az értesítendő telefonszámot, az enyémet az övére. Ő a közvetlen családtag, engem nem kell értesíteni, én Budapesten lakom, majd ő intézkedik… Megmagyarázni az Éva nem tudta, nem is akarta, rém ellenségesnek kezdett lenni. :O
Aztán elvitték édesapu pénzét a kórházi fiókból. Hogy el ne lopják! Sose láttuk viszont. Én adtam pénzt utána egy nővérkének, vegyen neki mindent, amit kíván…
Aztán jött azzal, hogy ha adok neki százezer forintot, akkor elintézi, hogy édesapu egy jó kis magánotthonba kerüljön, ahol gondoskodnak róla… Elmentem, megnéztem azt a szörnyűséget. Akkor divat volt Baján az öregeket ilyen illegális rettenetbe bedugni, pincékbe, szuterénekbe. Undorító volt… Bűz, kosz… A hideg kiráz még ma is, remélem már felszámolták azokat a törvénytelen helyeket… Mindegy. :(
Az utolsó stádiumban felvette a kapcsolatot az anyámmal. Több évtizede nem találkoztak, és persze anyám lelkesen bevetette magát a projektbe…
Édesapu lakását teljesen kifosztották. Még életében. Vittek mindent. Pénzt, aranyat, antik könyvet, méregdrága pecabotokat, halfőző kézműves felszerelést… Még a villanyradiátort is lenyúlták.
Fájdalmamban, rettegésemben az én unokanővérem nemhogy segített volna, de egészen egyszerűen hasba rúgott, megalázta a beteg édesapámat, aztán aktívan részt vett a teljes kifosztásában. Ahogy a bugrisoknál szokás… Jó volt ma olyannal gondolatot váltani, akivel szinte ugyanez megtörtént. :)))
És a számlát bizony meg kell fizetni.

Válasz erre

dr.ahalan 2023.04.20. 23:27:28

Lusta egy nap volt, nemigen végeztem semmi értelmeset, csak élveztem a tavaszt… Na jó, persze megfőztem a paradicsomos húsgombócokat, kimostam az ágytakarókat, fűztem némi peyote ékszert, de nagyrészt csacsogtam Horrorkával, filmeket bámultam hason fekve, meg törökülésben.
Átnéztem néhány bélyeges dobozt is, még a kislakásban raktam rájuk a fedelet régestelen régen, aztán begórtam őket a galéria feneketlen gardróbjába. Egészen meghökkentő dolgokat találtam! :)))
Horrorka örökösödési pere végre nekilódult, az én előkelő féltestvéreim egészen pofátlan, és jogilag mulatságos, ostoba, tudatlan ajánlattal éltek, persze a legutolsó percben… Mindenesetre meg is van az első tárgyalás időpontja, kezdődik a tánc, nagyon durva lesz. :)))
Jöhetnek a szakértők, a könyvvizsgálók, a nyomozók. Jó ez így. :)))
Holnap már péntek. :)))

dr.ahalan 2023.04.21. 23:51:23

Nagyon klassz nap volt, délelőtt verőfényes tavaszi idővel, a Gábor is ráért, robogtunk bevásárolni ezer helyre, jártunk a balkánon is, a fura diszkontban. Csak ott lehet kapni évek óta az én kedvenc jégkockazacskómat, és nem ám egész évben! Nem…
Tavasztól! Néha! Amíg a készlet tart!
Négy doboz volt már csak, kissé megviseltek, de nagyon örültem nekik. :)))
Került még a kosárba sok csoki, a tavalyihoz képest majdnem dupla áron, mindenféle üdítő, konzervek, és olasz papírdobozos borsó is. Rácsodálkoztunk! :)))
Szóval a hűtő tele, délután megfőztem a gombalevest gazdagon, holnapra grillezést terveztünk, és végre jó kis programot. :)))
A Gábor alszik, én meg elégedett vagyok… Végre találtam egy jó kis puzzle-oldalt, kellemes sztatisztika-vezetés, jó társaság, világszintű… Nagyon sajnáltam az előző oldalt, úgy tűnt el az is a netről, mint a freelove…
Kicsit ránéztünk a politikára a borospoharak koccanása után, vacsora előtt! Zalaszabar! „Prüsszeli” pénzből élménypark a pirinyó faluban, ahol 605 ember lakik. Öregek, betegek, éhesek. Kaptak fixált hullámvasutat, milliárdokért… Biztosan nagyon örülnek neki. Ja! Nem! Egy olcsó bolt, egy közösségi tér, esetleg egy óvoda… De nem. Ez van! Élménypark! Hullámvasút!
Hányinger, detélleg… :O
Ennyi pénzből hány száz család lakhatását lehetett volna megoldani? Hány ezer szenvedő beteget lehetett volna meggyógyítani, és nem várólistákkal kínozni? Hány ember élhetne még?
Válasz? Na az nem lesz. Hullámvasút lesz…

dr.ahalan 2023.04.24. 00:03:04

De jó kis hétvége volt! :)))
Szombaton végre kijutottunk a bolhapiacra, hajnalban keltünk, és nagyon élveztük a kora nyári meleget. Rengeteg ember volt kint, csupa jókedv, vidámság, alkudozás. :)))
Igazából nem sok mindent vettünk, pár gyöngysort, két antik medált, egy retró kávésdobozt, egy apró, kézzel faragott csont szelencét, és a halacskát… A halacskát le kell fotóznom! Alig két centi, rekeszzománc (cloisonné) kézimunka, valami gyönyörűség! :)))
Újdonság, megjelentek a piacon a kínaiak, idősebbek, magyarul beszélnek, és kivételes szépségeket árulnak. A halacskát is tőlük vettem, és szívből sajnálom, hogy nem hoztam el még vagy 10-15 hasonló csodácskát… :O
Bolhapiac után persze cukrászdában reggeliztünk, a Gábor puncstortát, én fagyit… Mint a rossz kölykök! :)))
Szóval élveztük a hétvégét. A gombalevest imádta a Gábor, a mini grillsütő nagyon bevált, isteniek lettek a húsok, és sütött a Nap, kukkoltuk Manszurt, a kedvenc medvénket élőben, megnéztünk sok filmet, hallgattunk sok zenét… Persze felemlegettük az Envert… Szerettük! :)
Kicsit kirúgtunk a hámból is, ahogy az illendő így ötven év felett…Mondjuk csak annyira… Na! Izé… Khmm… :))) És adódott nevetés rengeteg utána…
Pénteken hókon találtam magam a konyhaszekrény ajtajával, siettem, kapkodtam, készültem a hétvégére. Lett egy jó kis lila púpom, nem ügy… Én mindig sietek, és mindig érnek balesetek, elvágom, megszúrom, beverem, megégetem, leforrázom… A Gábor hozza havonta ragtapaszokat, a Harry Potter most akciós volt… Az angyaldoki csoda-hintőpora mindig készenlétben.
Most szombaton éjjel, beszélgetés, törökülés, cigizés közben sikerült úgy a fejemhez kapnom nevetve-elborzadva, hogy alaposan belecsaptam a sérülésbe… A Gábor kinyúlt a nevetéstől! Takács! Te magad vagy a családon belüli erőszak, így, egy személyben! :)))
Nemigen foglalkoztunk politikával, meg a nagy magyar szörnyűséggel…

dr.ahalan 2023.04.24. 23:47:59

A hétfő mindig hajszás, ilyenkor igyekszem minél többet elvégezni a heti munkákból, mennem is kell erre-arra, sok e-mail jön, szóval zűrös nap volt, egyeztettem a könyvelővel is, tavalyi év minden firlefranca kitöltve, beküldve, bevallva, házügyben is akadt gond, ázik két lakás megint! :O
Egyébként a Dali-kiállítás molinója van fent most a tetőn, valami csodaság! :)))
Gábor nagyon fáradtan jött, eddig sok volt a munka, azzal tudott mit kezdeni, most viszont nehezedik a helyzet, nem jönnek a uniós pénzek, sorban állnak le az építkezések. Hajtani kell az üzletet, a bevételt, reprezentálni, jópofizni, és hiába van a sales-manager, neki is szerepelnie kell. :((
A dinoszauruszokra felül akár hóban, fagyban, sárban is, betontömböt emel, árkot ás… De öltönyben ebédezgetni, cseverészni… Hát mondjuk úgy… Nem a mi ízlés- és gondolatvilágunk szerint hitet valló emberekkel… Szóval az neki nem megy. :O
Este benéztem a face-re, elborzadtam az új és új kamu beruházásokon… Pár lépésnyi kilátó kezeletlen fából, alig fél méter magas. Sok-sok millióból. Csoda, hogy nem jön a brüsszeli pénz? Nem csoda… :O
Tóth Gabi… Hát ez már tényleg sok! Nem érdekel, közömbös, mégis az orrom alá tolják naponta legalább háromszor ezt a szerencsétlen, felcicomázott csatakancát. Nem akarom… Kezdetben olyan kedves volt, olyan szépek voltak a zenéi, amióta narancsbőrös lett, azóta herótom van tőle egyszerűen. Ízléstelen. Giccses. Harsány. Agresszív. Undort vált ki belőlem, egyre nagyobb, kövérebb undort. :(((
Továbbra is élvezem az új puzzle-oldalt, egészen sok bélyeges játék van, nekem külön élvezet, most régi amerikai és európai bélyegeket játszom… Ismerem minden milliméterüket, ez az angol lila klasszikus Erzsébet bal sarka, ez NSZK, a szemüveges fószer, ez francia klasszikus, allegória, na… ez meg magyar, ötvenes évek. Dán. Belga. Sorozatok darabjai… :)))
Persze a puzzle sok-sok idő. Szabályozom… Napi fél óra. Na jó… Kicsit több! Kávé mellett még… Cigiszünet! Izé… Hmm…

dr.ahalan