Ezt muszáj megmutatni, minden évben fotósorozatot készítek a karácsonyról, fák, arcok, díszek, ajándékok, ételek… Emlék. Ezek itt az idei kedvenc ajándékaim, persze sok minden lemaradt a fotóról, könyvek, ajándékcsomagok saját termésű finomságokkal, rengeteg különleges lekvár, fűszerek, szószok, befőttek, csokik… Mindegy. :)))
És bármennyire is hihetetlen, az ott egy Teszlek süveg… Bizony! Kaptam még Horrorkától reptethető cikeszt is, de a csoda a süveg…
Persze beszél. Engem helyből bevágott a Mardekárba, ez elég csúnya dolog volt tőle… De nem ez a lényeg! :)))
Sose beszéltünk róla, de az „éngyerekem” tudja… Az én hippi-lakásom a sok-sok festménnyel, mütyürkével káosznak tűnik, de minden tárgy, minden kép… Emlék! Valós, igazi, élményanyagot felidéző, szeretetet felidéző, nincs üres tárgy egy darab se, egyiptomi koldusgyerekektől vett miegymások, emlékszem az arcukra, a pimaszságukra, az örömükre… velencei visszarévedések… Baja. Szász Endre. Horrorka millió formában itt él. És Gábor… Az ő felkajtatott Szász Endréi, és Horrorka kikutatott Szász Endréi… Olaszország. Boldog emlékek. És emlékmacik…
Sose őrzök meg emléket érdemtelenné vált embertől… helytől…
Harry Potter a járvány alatt eltűnt, elveszett a lakásból is, a gondolataimból is… Elhagytam valahol. Idő se jutott rá valahogy. A Velencében vásárolt hatalmas bársony boszorkánysüveget tavaly dobtam ki, a galéria korlátján tetszelgett évekig, megkopott, elereszkedett… :(
És most itt a süveg, az igazi, tessék banya! Rakd fel a korlátra, vagy ahová akarod! Hogy ne legyél mugli… Jó? Nézzél rá! És mi soha ne legyünk muglik… :))
A süveg kissé eklektikus módon a rém csúf afrikai faragott fa szoborra került, Ayeshát majd egyszer lefotózom… Dereka karcsú, mellei a hasáig érnek, a haja lenkóc… A galéria lépcsőfordulóján ácsorog… A meleg barátaimtól kaptam vagy 25 éve szülinapomra valamiféle indíttatásból… A maga csúfságában szép, tartalmas emlék ő is. :)))
Egyébiránt pihenős napok vannak, a Gábor is szabin. Talált magának tennivalót, tegnap reggel kerregni, károgni, fuldokolni kezdett az asztali gépem… Igazából már el is búcsúztam tőle, rettenetesen öreg a drága, mindent átmentettem az új lapitopira,, de a Gábor nem hagyta! Kitisztította, elment, megvette amit kellett bele, kicserélte, most hasít megint a kisöreg. :)))
Aztán mivel karácsonykor elmaradt a hagyományos bajai halászlé, ezért ma bepótoltam. Ennyi történt… :)))
Politizálni most nincs kedvem… Maja és azték peyote fűzésmintákat akarok keresni a neten. :)))