Nagyon jó volt ez a pár napos miniszabi, de moccanni kell, felhabzottak a dolgok, meglódultak az ügyek, megint túl sok a tervbe vett intézendő, és kevés egy nap. De jó ez így… :))))

Viszont amit szeretek, napról napra egy cseppecskével később megy le a nap, elkezdtünk araszolni a tavasz felé. Mondjuk holnap állítólag jön egy kis tél, de bánja fene. Kell egy kis hó. :))))

Az év első bosszúságai is beütöttek, nagy magyar körkép. :(

Gábormamáék egy szem unokája pakkot küldött karácsonyra Angliából, ajándékokat a családnak. Persze nem érkezett meg időben, de a nyomkövetővel figyelni lehetett, bejött Magyarországra. Kézbesítőnél van…

Gábor, várta, várta, aztán bement a postára. Még mindig a kézbesítőnél van. Délután hozza. Ez volt hétfőn.

Nem hozta. A Gábor ma (kedden) is bement… És a csomag hipp-hopp eltűnt a rendszerből! :O

Elképesztő, főleg mert én is jártam már így egy doboznyi medállal Kínából, azóta csak futárszolgálattal rendelek bármit külföldről akkor is, ha drágább. :(

Vezető uraság pedig rém büszke, már nyomtatják a plakátokat állítólag, a járvány le van győzve. Győzelemről beszélni 10.000 halott esetén szerintem több mint ízléstelen, főleg mert a vakcinának még csak picike részét kaptuk meg, és még oltási terv sincs. És még hol a vége… :(

Aztán az van még, hogy előszedtem a bélyegeket, illetve egy kis részét. Elborzadtam a mennyiségtől. Most élvezettel szortírozok, zacskózok, bújom a külföldi portálokat, a katalógusokat. Jó sok lehetőség van, külföldön pláne. :)))

Érdekes, Magyarországon legjobban a régi kínai bélyegek az eladhatóak. Messze katalógusár felett kapkodják a gazdag kínaiak, egyszer valami egészen vad áron adtam el egy lapnyi kínai-japán felülnyomást, amiből mondjuk egy kukkot se értettem, de rengeteg licit jött rá, és a pasi valami méregdrága autóval jött, izgatottan számolta a markomba a tízezreseket, és amikor odaadtam neki a cuccot, akkor hörögni kezdett az élvezettől. :))))

Arra azért büszke vagyok, a tudásom megmaradt. A bélyeg hátuljából, a papírminőségről, a fogazatról meg tudom mondani az európai bélyegekről, hogy melyik ország, melyik évtized. :))))

A csehek sprőd, vastag vackok, a szovjetek lepedőnyi nagyok, és csillognak, mint a Salamon töke. Az angolok teljesen egyformák évtizedek óta, jó minőség, felirat nélkül, ország sincs megjelenítve, csak a királynő "asszonyság" feje. :))))

Érdekesség! Angliában tilos fejjel lefelé a borítékra ragasztani a bélyeget. :))))

A skandinávok unalmasak, a németek csiricsáré-mindenfélék, a franciák kecsesek, szép rajzolatúak, aprók.

Leginkább a száz évnél idősebb bélyegeket szeretem, azok valóban mesélnek, és értéket képviselnek…

A képen természetesen teljesen kamu bélyegek vannak, egy régestelen régen legyilkolt fotóportálról csórtam őket ezer éve, de kinyomtattam, kivágtam, imádom… A kedvenc sorozatom volt! :))))

Na! A bélyegek csodavilága mindig szómenést eredményez nálam, bocsi…

Az van még, hogy megkezdtem a galéria gardróbjából a könyvek selejtezését. Első sor, első könyvek… Ötöt lehoztam olvasni. Egyet selejteztem… Rém nyomasztó indiai elbeszélések. Ilyen tempóban elmolyolok velük vagy húsz évig. :))))

És holnap leszedem a karácsonyfát…

Ennyi akartam mondani. :))))