Micsoda egy nap volt ez már megint! :)
A ház, ami lüktet, él, százharminc éves történelme van, az özvegyek háza, ahol minden férfi kipusztult az évszázad alatt…
A közös képviselő hívott kora reggel, még pizsiben kávéztam. Kijönne a házhoz, elkezdték a lépcsőház festését, meg kell beszélnünk a színt, és mást is akar mondani… Hogy bactatják. A kekec lakók. Minek kell festetni ekkora szegénységben? Minek kellett a korlátok javítása? Nem kell nekidőlni, és kész… Uhhh… Ismerem ezt, az öregség, a kezdődő demencia, a magány, a pénztelenség egyes embereket kötözködővé, gonosszá és gyanakvóvá tesz. A régi generáció lakónénijei közt is akadt ilyen…
A színt eldöntöttem, legyen a pasztellzöld két árnyalata. Az IKV-s kakibarna, és sápadtsárga, valamint 40 év után. Szomszédasszonyomnak tetszik, kész… Kekec néni jött, beszélt hülyeségeket. Nem érdemes neki magyarázni, már egy szót se ért a való világból. Pedig régen cukker volt. :)
Persze hogy most kell ilyen munkákat rendelni! Válság van, kevés társasháznak van önrésze, kevesen pályáznak, könnyen lehet pénzt nyerni.
A vállalkozó viszont olcsóbban dolgozik, kell neki a munka, tél jön, és ugye válság van neki is.
Alkudtam is vele jóízűen, ingyen megcsinál ezt-azt…
A kekec bácsi nem mutatkozott, igazából itt se lakik, nem is lakott soha, csak szeretne hozzáférni a ház pénzéhez egy kicsinkét. Már tizenöt éve… Folyamatosan. Én meg olyan gonosz vagyok, hogy minden próbálkozását visszadobom. Most ráépített egy kampányt a „poroslettanövényem” és a „nálammértnemdógoznakingyé” nénik forradalmára, rém aljas figura. :)
Az egész nagyon vicces, mert a függőfolyósó javításáért pont ő nyinyogott a legjobban, az ő örökölt lakása előtt volt a legéletveszélyesebb a helyzet, és mindent megszavazott, jóváhagyta az árajálatot is, és okézta a számlákat. :)
Aztán érkezett Horrorka. Jó passzban van, jókedvűen leparancsolt a Spar-ba, és minden tiltakozásom ellenére bevásárolt nekem. Jókat kacarásztunk közben, alig tudtam elpakolni a rengeteg mindent. Igazából nagyon megható volt… WC-papír például most van egy fél évre elegendő, és rengeteg gluténmentes csemege, csoki figyel a szekrényben, hűtőben. :)
Ráadásul hozott nekem extrém üdítőket, és egy borsos Boursin-t! :) Horrorka egy tündérmanca!
Dédikém azt mondta volna rá, hogy jó lány ez! Kár hogy nem jár templomba. :)
Jó hír még, hogy a téren felállítottak egy táblát, növelik a zöldfelületet a téren, ötleteket várnak. Ez nagy öröm! :)
Öröm megint, megnyílt a Mester utcában a rendelőintézet új szárnya, állítólag csuda modern. Ezzel a mi kerületünk lett valószínűleg az ország egészségügyileg legjobban ellátott területe.
Persze ami a gyakorlatot illeti… Hát vannak gondok. De az nem a Krisztinkánk hibája. :)
Nekiláttam a diótörő-projektnek, szép nagy a zsák, elmolyolok vele egy darabig, közben klassz filmek pörögnek. Valamiért nagyon szeretek diót törni gyerekkorom óta. :)
Elkényeztetett Aha… :)
