Az ember öregkorára szemérmessé is válik, ezt a fotót tegnap leltem az egyik csoportban. Azelőtt simán megírtam volna, ilyet én is rendelnék, legalább három extra matraccal, hogy legyen bőségesen csere… :)
Persze így, az ötvenes éveim végén ez már nem tűnik helyénvalónak. Ez negyvenes poén… :)
Ez a hét a bélyegeké, szombaton meglátogattuk Ági barátnőmet, akinek a padlásán, a lomtalanításkor előkerült egy nagy, és egy kisebb láda, tele bélyegalbumokkal. Az apukája volt gyűjtő.
Nagyrészt átnéztem már ott, milliárdosok nem leszünk belőle, nagyrészt olyan albumok, amiben a hatvanas, hetvenes évek színes magyar bélyegei vannak, ilyen minden második családban akad, abban az időben elvárás volt a szoci munkahelyeken ezeket a bélyegeket megvásárolni.
Ugyanakkor van egy mappa, kb. kétszáz fehér lappal, azokon ragasztva rengeteg nagyon régi bélyeg, rengeteg országból. Ezeket egyenként kell megvizsgálni, lenyomozni. Izgi! :)
Közben számolom fel továbbra is a 2002-es naplómat. Januárban a Juventus rádió játékán nyertük Ildi barátnőmmel az osztrák miniszabit, ő a fiával jött, én a Gáborral.
Műsorvezető is jött velünk, állandóan bejelentkezett az elő adásba. :)
Tele volt a busz nyertesekkel, de a rádiósok hozzánk cuccoltak, mindenki más sokkal öregebb volt náluk, vagy a párjával jött, az Ildi meg szép nő, hát így… :)
Bad Aussee. Gyönyörű városka, hatalmas hó, befagyott vízesésekkel, népviseletben járkáló emberekkel. Egy olyan apró hotelben kaptunk szobákat, amit az 1400-as években építettek. :)
Nagyon vendégszerető népek, etettek minket egész nap, szombaton este pedig valami rettenetesen magas hegy tetején, egy hüttében vacsoráztunk, és ment az élő adás…
Számlálatlanul érkeztek az asztalokra a fenyőpálinkás stampedlik, és a literes korsó sörök, a stáb persze nem ivott, mindenki a Gábor elé tolta a piát, az Ildi is, ő pedig nem akart illetlen lenni, iszogatott szorgalmasan. :)
Na persze! Csakhogy ő szinte sose iszik. Hétvégén vacsora előtt egy pohár bor, nagy melegben néha egy kis dobozos sör… Slussz.
Szegény másnap zöld volt. Nagyon belebetegedett. :(
Gáborral jókat csatangoltunk egyébként, rémlik hogy beültünk egy kávéházba, isteni sütiket ettünk, és én valami habos forró csokit ittam.
Rengeteg édességet hoztam haza, isteni csokikat, bonbonokat gyönyörű dobozokban ajándéknak. :)
Milyen kedves emlék ez is! :)
