Nekem azért tényleg jó dolgom van a Gábor mellett, de ami tegnap történt, az még engem is meglepett. Egyszer csak felállt az íróasztala mellől, beült a kocsiba, elrobogott a színház jegypénztárába, és vett két jegyet. A Pál utcai fiúk. :)

Mivel én igen kicsi vagyok, ezért természetesen az első sorba, középre. Micsoda öröm! :)

Régóta terveztük, de mindig lekéstünk róla, most jött egy tipp, és bejött. :)

Közben szorgalmasan számolom fel az 1999-es naplómat, meglepő dolgokat műveltem akkoriban. :)

Féltestvérem, az ő lánya, az én lányom, és egy Olaszországban élő magyar barátnőm együtt nyaraltunk Jesolo-ban. Öt csaj! Őrületes volt, és hihetetlen energiáink voltak…

Hajnalban Enrico ébresztett az olasz kártyás telefonomon, jönnek, fél óra múlva találkozzunk a bárban. :)

Kávéztunk, reggeliztünk, aztán egész délelőtt strandoltunk. Lauro és Enrico imádtak a kicsikkel dobálózni, azok meg visongattak a gyönyörűségtől.

Kényeztettek minket üdítőkkel, fagyival.

Szolid ebéd után Enrico lefeküdt a szobánkban egy kicsit, mi visszamentünk a strandra, délután aztán koktéloztunk, kora este nagyot csatangoltunk, vásároltunk. Millió cuccot vettek a gyerekeknek. :)

A vacsorát már délelőtt megszervezték, megbeszélték az egyik étteremtulajdonossal, külön terem, előre megrendelt fogások, akkor még érdekes volt nekem is, polip, kagylók, rákok, halak, csupa fura íz, de már megmaradt bennem. Sőt! Nagyon megszerettem, kedvenceim máig. :)

Minden fogáshoz a szokásos más-más bor, előtte egy grappa, utána mandulalikőr.

Vacsora után még meghívtak minket egy koktélra, aztán búcsú, és már mentek is vissza Bolognába.

Ez már önmagában is rémisztő mennyiségű kaja és főleg pia… De mi öten csajok ezek után még elmentünk a diszkóba is, igaz… a kicsik hamar elálmosodtak. Hazavittük őket a hotelbe, ágyba bújtak, és mi hárman még lementünk a bárba, jeges málnakoktélokat szürcsöltünk hajnalig, és hallgattuk a zenét.

A gyerekeket akkoriban simán a szobában lehetett hagyni, Horrorka nyolc éves volt, az unokatesó kilenc, ismerték a hotelt mint a tenyerüket, a tulajdonosok fia állt a recepción, oda le tudtak szólni, és húsz másodperc múlva fent voltunk… Persze erre nem került sor egyszer sem. :)

Szóval hihetetlen, mennyit bír a fiatal szervezet. :)

Aztán hazajöttünk, és egy hét múlva indultunk Ciprusra… Anyám szervezte, valami olcsó utazási irodával, és nem tűnt fel neki, hogy Ciprus török oldalán áll a szálloda… De ez már másik történet. :)

Érdekesség még, hogy 1999-ben rengeteget jártunk a Trocadero-ba is táncolni. Jó kis hely volt! :)