Ez volt a heti kedvenc, egy falatnyi tenger. Alpakka kanár, örökség ez is, emlék... A kagylókat, csigákat egyrészt magam szedtem, másrészt kettő darab egészen különleges helyről érkezett. :)))
Nyugis hét ez, van idő molyolni. Nekiláttam az adventi naptáraknak, abból is egyre kevesebb kell, régen a kutyák is kaptak, de ők elmentek... :(
Már ettől karácsonyi hangulatom lett, úgy imádom én az adventet! És mindjárt itt van! :)
Horrorka hívott, neki saját adventi zsákocskái vannak, én azokban kapom az ajándékokat, hova tettem tavaly. Nabakker! :)))
Aztán rájöttem, a kisded szobájában a heverő ágyneműtartója amolyan kacatos hely, oda górtam be szenteste reggelén... És az ágyneműtartó is! Csupa emlék! :)))
Az esküvői ruhám. Horrorka babái, plüssei. A szomszéd nénitől örökölt régiségek, iszonyú mennyiségben. (Tőle származik a medálkanál is, egy egész ládikával van még. :))) Kézzel hímzett ágyneműk, rengeteg csipke, még be nem azonosított érmék, egyszer vettem a vaterán hat kilót két fityingért... :)))
Rögtön kedvet is kaptam pénzes ékszerek készítéséhez, vagy két-három éve nem nyúltam hozzájuk. :)))
És hogy utál a Gábor pénzérméket fúrni! Valami különlegesen kedvesnek kell lennem a hétvégén! :)))
El is felejtettem, pedig mindig eladtam... Egy vekni kenyér. Nyakék. Régi alu fillérekből pontosan 3,60 fityegett rajta, egy kilós kenyér ára, amiért dédike ugrasztott. Még emlékszem a kopott pénztárcára, ugorj Pucimári, meghozták a sarokra a kenyeret! És vehetsz magadnak Sport csokit. Vagy rágót szeretnél inkább? :)))
Emlékek... Anyai dédikém és apai nagymamám egy korosztály voltak, egymás melletti párhuzamos utcában laktak, nagy tisztelettel egymás iránt, de két külön világ volt a két ház, én voltam a közös, és a sarki bolt. :)
Nyaranta ott laktam, ott ettem, ahol akartam. Mindkét helyen terítve, ágyazva volt nekem. Nagymami is küldött boltba, de nem kenyérért. Híres szakácsnő volt, fűszerek kellettek, Pestről megrendelt különlegességek... És sose adott édességre pénzt, maga sütötte azokat, keverte a krémeket. :)))
Pénzt Mackó sajtra és egy friss kiflire adott, azokat imádtam. :)))
(Hogy hova fér beléd ennyi étel Kisklári, most volt ebéd! Három fánkra még lecsúszik az az ócska sajt? No szaladj, hozd azt a vaníliát, ha ma se jött meg, akkor holnap bemegyünk a városba, a Nagycsemegébe. Apádnak meg a Lacinak krémes palacsintát ígértem, talán a Jóska is átjön... :))) )
Emlékek. Az én lakáskám csupa-csupa emlék. :)))
Ha több ilyen nyugis hetem lenne, akkor sokat-sokat tudnék mesélni. De ez igen ritka. :)))
Meg persze ilyen emlékecskéi mindenkinek vannak. :)))
Van még a politika. Ma rékerestem. Az Orbán-kormány bűnei... Milyen érdekes az emberi elme! Mennyit, de mennyit elfelejtettem már! És ott vannak fenn! Top50. Top100... Érdekes volt! Akit érdekel... :)))
A virtuális pöcegödör úgy undorító, ahogy van. Nem érdemel szót. Lehet hogy már a bérblogger se bírja a szagot? Pedig vastag gyomra van az ilyesmihez, korántsem olyan finnyás, kényeskedő szerzet mint én vagyok. Detélleg! :)))