dr.ahalan

dr.ahalan

Egy este Nemecsekkel

2024. október 22. - dr.ahalan

 

Tehát színház. A Pál utcai fiúk. Hatalmas élmény volt, még úgy is megremegtette a közönség lelkét, hogy belekerültek olyan apróságok, amiket Molnár Ferenc egészen máshogy álmodott meg.

Gerébnek például nem bocsájtottak meg a fiúk. :)

Tökéletesek voltak a karakterek, szerencsére pénteken Wunderlich játszotta Bokát, a fura hajával. Imádom! :)

Öröm volt még az idősebb Pásztor (Bölkény Balázs)  játéka, az első perctől lehetett gyűlölni, már a mimikája miatt is, pedig egyébként egy szimpatikus színész.

Vele az a vicces dolog történt, hogy amikor kimászott a tóból, akkor belőle sokkal több víz folyt ki mint a testvéréből. Én meg persze hol ültem? Első sor, közép. Hullott rám a víz bőven, ahogy a fiú énekelt, és csapkodott nagy átéléssel. :)

Természetesen telt ház, vastaps. A végén a srácok megénekeltették a közönséget, harsogott a grundének. :)

Budapest mindig gyönyörű őszi estéken, aligha hiszem, hogy van még egy ilyen hangulatos város a világon. Odafelé a rakparton mentünk, rengeteg turista ácsorgott a cipőknél. Persze ez mindig így van, egyszer azt olvastam, hogy olyan sok követ dobnak ott a Dunába, hogy rendszeresen kotorni kell.

(Természetesen ezek gyászkavicsok, a zsidó vallás azt tartja, hogy kővel kell emlékezni, nem virággal, mert a virág az öröm jelképe, és hogyan is lehetne a gyász öröm… )

Hazafelé a körúton jöttünk, csak lestem… Egy csomó kocsma bezárt egy év alatt, mások megnyitottak, és micsoda éttermek vannak! :O

Ezzel most el is búcsúztunk jó időre a Vígszínháztól. Eleve bojkottáljuk már régóta, érti aki érti… Ha színházba mentünk, akkor a Madách-ba, vagy máshova, A Belvárosi Színházba régen bérletünk is volt, de a Nemzeti és a Víg kimaradt.

A járvány aztán véglegesen elvette a kedvünket a színházjárástól, ez most kivételes alkalom volt. :)

Aztán a hétvégénk csendes volt, meghitt…

Aztán hétfőn folytatódott a lépcsóházfestős őrület, és azt hiszem ezt most valós okkal írhatom. Kekec nénivel valami nagy baj van… Egész nap oson, leskel, háborog, zaklatja a lakókat, ma aztán abszolút hülyeséget csinált.

Felliftezett a harmadikra, ahol valaki kitett egy kimustrált mosógépet a folyósóra. Senkit nem zavart, a festők félrehúzták, visszatették festés után, kész…

A néni fél napon át kiabált a festőkkel, hogy vigyék el a mosógépet, az a dolguk, azért fizetjük őket, őt rettenetesen zavarja, ez bűncselekmény, itt mindenki bűnöző, én is…  Biztosan én vittem oda a mosógépet. Vagy a festők, de biztosan én engedtem meg. Még agyoncsap valakit az áram. Nem az a lényeg, hogy nincs bedugva. Lehet benne kóboráram. :O

Még attól se nyugodott le, amikor próbálták lenyugtatni, az első emeleten lakik, nem zavarhatja a harmadikon a gép. Agyon pedig biztosan nem csapja. :(

Volt már ilyen eset a házban, akkor a családok megoldották, de most nem tudom hogy mi lesz. Mert ez így nyilván nem maradhat.

A bejegyzés trackback címe:

https://dr-ahalan.blog.hu/api/trackback/id/tr8118714100

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

dr.ahalan 2024.10.23. 23:15:12

Fura ünnep volt ez, csendes, borongós, csodaszép napsütéssel.
Nagyrészt diót törtem, végére is értem a nagy zsáknak. Heuréka! :)
Ránéztem az ünnepi beszédekre, Orbán keveset beszélt, a vidéki vízügyeseknek, akiknek családi programot szervezett. Zárt térben. Motozással, átvilágítással… Vízügyön végeztem, jöttek az infók, kétszázezer forint ugrott a zsebekbe fejenként… Tapsolni is kellett!
Milyen szánalmas! Detélleg! :)
Orbán már a fideszesektől is retteg.
Gábor ma is tette a dolgát, este átugrott egy puszira, aztán ment is. Holnap korán kel, vidékre megy.
1956-ról az idén nem akarok írni. Annyira besározták, annyira nem lehet már ebben az országban se értelmesen írni, se értelmesen beszélni, hogy az valami elképesztő! Orbán Balázs? Tényleg?
Ha írnék is… Megértené még valaki? Az értelmes emberek az életemből kihaltak, és ez nem vicc! Ha csak a free közönségét nézem! Mennyi halott barát! Ugye?
56? Nincs már jelentősége… Politikai kellék… Elővettem, megsimogattam a halotti anyakönyvi kivonatokat. 16 éves lány volt, csak elment kenyérért a Corvin közbe. Iratok 56-ból… Disszidált, lelőtték, eltűnt.
Halál, halál, halál…
Miért kell ezt ünnepelni két oldalról? Miért nem lehet elfelejteni? Miért kell gyűlölködni Trianon miatt?
Miért nem lehet békében, és jólétben élni? Detélleg! :(
A válasz egyszerű. Matematika… Orbán lányának egyetlen retikülje két forinttal emeli meg a tej árát. Van húsz retikülje. És van végtelenül sorolható más luxus biszbasza… Órája, babakocsija, kocsija, testőrsége, szakácsa, megint szakácsa, kastélya, nem is egy… Megoldják az inflációval. Ugye…

dr.ahalan 2024.10.24. 23:05:30

Már nagyon kell örülni az ilyen meleg napoknak, élveztem a meleget, főztem, sütöttem, a Gábor nagyon magasztalta a diós-almás sütimet, szóval volt mára sikerélmény. :)
Este szokás szerint néztem néhány rövid videót, most nálam dr. Imran Patel a sztár, aki úgy ad be injekciókat, hogy a gyerekek szinte észre se veszik… Micsoda kedves figura! :)
Belefutottam egy Csernus videóba is, jó kérdés… Az élet vége felé az emberek felteszik maguknak a kérdések sorát… Minden ember! Mi lett volna, ha…? Ha mertem volna…
Szembesülnek az igazsággal. Elbacták. Gyáván, sunyin, döntésképtelenül, bután.
Az emberek nagyon nagy része így éli le az életét.
Ez csak részben pénz kérdése, mert mondjuk az orgazmusnak nincs anyagi vonzata, és nemrég olvastam valami elkeserítő statisztikát, a nők jelentős százaléka sose tapasztalta, még a gondolatától is undorodik, mint mondjuk én a sztapacskától…
Már az is nagy szó, hogy le tudom írni. Sztrapacska. :)
Gyerekkoromban egy ételmérgezés okán a szótól is öklendeztem, az öcsém ezzel kínozott. Ajtót nyitott a bajai negyedik emeleti panel ajtaján, és beleüvöltötte az arcomba: Sztrapacska…
Gonosz gyerek volt, becstelen ember lett. Mindegy.
Elgondolkodtam… Igazából én mindig mindent megtettem, amit megkívántam. Később azt is megtehettem, hogy elmenjek oda, ahová vágytam. Egyiptomba például hatszor. Több mint negyed évig éltem összesen Egyiptomban, luxus hotelekben…
Vastagon élveztem, meglovagoltam a nyolcvanas éveket, aztán a rendszerváltást, tanultam a budapesti éjszakából, részese voltam, rengeteg pénzt megkerestem az életem során, közben iszonyú sok könyvet olvastam, millió zenét meghallgattam, táncokat tanultam, filmeket néztem, emlékeket gyűjtöttem. Emlékek ezreit… :)
Ami fáj, hogy Horrorkának ez nem adatik meg. Persze olvas, képben van a napi híreket illetően, boldog, van párja, jó fizetése, rengeteg barátja, értő ember…Szép a lelke, van fantáziája, becsülete, és nagyon tud nevetni. És micsoda szerencsés anya vagyok, ugye?
De hogyan meséljem el neki a régi balatoni bulikat? Egyiptomot ismeri… Szereti a tengert, Jesolo a második otthona volt… Szép emlékek…
Most kötelesség van. Munkaidő.
A szabadságot nem ismeri. Sose kóstolta.
Iszonyú…
És mennyivel boldogabb vagyok, mint a Kekec néni, akinek a fia ötvenes drogos, egy gatyát ki nem mosott még maga után, a mamahotelben lakik, általában hulla részeg, börtönben ült a járvány alatt, aztán lábbilincset hordott vagy két évig, házi őrizet… Néha részegen balhézott a kapualjban, addig terjedt hatósáv. Beverte a kaputelefon tábláját ököllel… Háromszor…
Iszonyú ez a világ…

dr.ahalan 2024.10.25. 23:49:32

És akkor péntek! Mozgalmasnak ígérkezik a hétvége.
Bevásároltunk, a Spar letolta erősen a Medve sajt árát, nekem nagy kedvencem. :)
Családi kiszerelés.
Holnapra csirkés minestrone a cél, rengeteg Mirákulum-zöldséggel, rizs vermicelli-vel. Üríteni kell a fagyasztót Gábormamánál, jönnek haza, és mi megint elfelejtettük felhasználni a zöldségeket, és érkezik az idei friss…
Lesz még ropogós krumpliágyon sült csirkemáj bacon-nel, fűszeresen, paradicsommal, paprikával.
Jót vacsoráltunk, a Gábor már alszik…
Ma nem jöttek a festők, a főnök fia holnap esküszik, ő is brigádtag, készülniük kell. Fodrász, öltöny, borbély…
Mekkora nagy öröm! :)
Kekec néni kiakadt! Itt hagyták félbe! Most hol vannak? És mennyi kosz…
Persze külön kihívtam a takarítókat, azokat is vegzálta ezerrel… Hogy mossák le a frissen festett, száradó falat.
És mi ez a büdösség! Aludni se tud tőle… A fiával megint valami nagy baj van… Nem az én ügyem…
Este politizáltunk is egy keveset... Elolvastunk néhány cikket. Hogyan vélekedik a kulturált Európa Magyarországról.
Mondjuk sehogy. Csak egyszerűen eddig, és ne tovább! Nincs pénz, elég volt a lopásból, a nép sanyargatásából, a dédelgetett pedofíliából a katolikus egyház égisze alatt.
Negyedik éve, hogy a néptől veszik el azt, ami az elképesztően luxus kiadásaikhoz kell. Környezetszennyező gyárak százait építik, migránsok százezreit telepítik be, akik elveszik a magyar ember munkáját. Undorító körülmények közt élnek…
Budapest utcáin pakisztáni emberek bolyonganak futárként, rossz biciklikkel. Rettenetes! Ma láttam egyet a thai étteremnél. Itt! A földszinten. Beteg, öreg ember volt…
Magyar egyetemistának teljesen lehetetlen elhelyezkedni ételfutárként.
Vidéken? Drogmámor, herbál, ingyen TV, éhezés…
süti beállítások módosítása