dr.ahalan

dr.ahalan

Bűnös gondolatokról manapság

2023. január 24. - dr.ahalan

 

Érdekes plakátokat, kiadványokat találok a Pinteresten, a történelem megismétli önmagát, detélleg!

A téren virágba borult az aranyesőbokor, néha már tavaszillat érkezik a Duna felől, vége lesz ennek az átkozott télnek, Gábormamáék már nagyon készülődnének, mennének a csodavölgybe, ezek a hetek a legnehezebbek nekik. :)))

Fodrozódik erősen a politika, és most, hogy több időm van a hírekre, egészen meglepő dolgokba futottam bele. :O

Folyamatosan téma a debreceniek tiltakozása az akkumulátorgyár ellen, és bizony rengetegen, leginkább az elmaradottabb, elbutított népek nem is tudják, nem is hiszik el, hogy Magyarországon már húsz hatalmas akkumulátorgyár épül, vagy már fel is épült. Pedig de… A legtisztább termőföldeken, vagy elölt hatalmas erdőterületeken. :(((

Mivel környezetvédelmet is tanultam, hát rákerestem a szakértői cikkekre, mi is a baj még ezekkel a gyárakkal… Persze rengeteg káros anyagot bocsájtanak ki, de a legnagyobb probléma az, hogy iszonyú mennyiségű víz kell az üzemeléshez, és ennek bizony megfizetjük majd az árát. :(((

Ami vidám volt a héten, azok a kiszivárgott Völner-Schadl telefonbeszélgetések, elég egyértelmű bizonyítékok ezek, kis magyar kö(ó)rkép… :)))

A héten fejeztem be egy könyvtári könyvet, A 44. gyermek. Egy elég elmebeteg krimi, külön érdekessége, hogy 1953-ban, a volt Szovjetunióban játszódik, és sok durva dologról ír, a kor szörnyűségeiről. :)))

Korrupcióról, a semmibe épített, eltitkolt gépgyárakról, kényszer-kitelepítésekről… Kínzásokra specializálódott börtönökről, iszonyú árvaházakról, ahol a gyerekeknek még ágy se jutott, és nem hittem el, rákerestem a neten, és tényleg létezik a Lubjanka börtön, és a többi rettenet. :O

Bizonyos párhuzamok kacsán mondjuk meghűlt bennem a vér… :O

Egy dolgot még említenék a könyvből. Iszonyú volt a lakáshiány, építették milliószám a panelházakat, a legtöbb lakásban nem volt víz, nem volt fürdőszoba, csak  emeletenként egy mosdó, amit 30-40 ember használt. Az egészen apró lakásokba, másfél-két szobába 3-4 családot zsúfoltak, és volt olyan szoba, aminek egyáltalán nem volt ablaka! :O

A mi házunkban 10-12 éve ez a trend, a nagypolgári lakásokat apró darabokra osztják, egy-egy fiatal, vagy néha pár 6-8 négyzetméteren él, galérián alszanak, alatta egy beépített szekrény, apró asztal, két szék, hely a TV-nek, egy kanapé. Közös konyha, közös fürdő.

És van olyan lakrész, ahol nincs ablak… Mégis mindig mindegyik ilyen „cella” ki van adva, mert megfizethető. :O

És itt a bibi, ezek mind fűteni akarnak külön-külön ugye… És áramot is hatszor annyit fogyasztanak, naná hogy kitört a balhé az új rezsiszámlák miatt! :O

Nagyon-nagyon fura világot élünk! :(((

A bejegyzés trackback címe:

https://dr-ahalan.blog.hu/api/trackback/id/tr7818033586

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

dr.ahalan 2023.01.24. 22:59:54

Mer a nézését... Nézzél sok Herbált! :)))

www.youtube.com/watch?v=83pBiQl0OjU

dr.ahalan 2023.01.25. 22:35:56

H: Imádom ezt a nyugis hónapot, ma egész nap a bizsucskáimmal molyoltam nagy élvezettel, hosszan csacsogtam Horrorkával, Gábormamával, barátnővel, és a kelleténél több tejkaramellát majszoltam el. Meg lencsechips-es magyaros mártogatóssal. A lencsechips igazi rendszerváltás a burgonyachips-ek rémuralmának évtizedei után, mindenkinek javallom! :))))
Szóval anyám… A történet végéhez egy kicsit vissza kell ugrani a múltba, amikor ötödikes koromban a nevelőapámat visszahelyezték Budapestről Bajára, akkor rövid albérleti lét után a nevelőapám az új lakótelepen kapott lakást, egy hosszú, négyszintes panelsor épült a kor „fontos” embereinek, gyárigazgatóknak, főmérnököknek, pártfunkciknak, szóval az akkori helyi elitnek. Utálatos egy jelenség volt… Mindegy.
A másodikon lakott M…. Idősödő rendőr volt valami igen magas rangban, amolyan vérkomcsi. Mindig vegzált valakit, a szemétkedései jellemzőek voltak a kicsinyes, ostoba lényére, hatalomtól megrészegült senki volt, műveletlen, tudatlan, nagyképű, okoskodó bugris…
Anyám persze azonnal bizalmasának fogadta, és mindenben kikérte a véleményét. :(((
Emlékszem, a szomszéd lépcsőházban lakott egy gyönyörű nő, három gyerekkel. Férj nélkül… Állítólag a három gyereknek három apja volt. Szeretők. És az egyik apa szerezte a lakást.
Anyám rettenetesen lenézte, M szinte üldözte a srácokat, mi teljesen el is voltunk tiltva tőlük, pfujjj! Kurva. Szexmaca!
Naná, hogy imádtam őket! Naná, hogy barátkoztam velük titokban, édesapunak is volt barátsága a Marival, nem egyszer ültünk vele egy asztalnál. :)))
M. tudatosan, hivatalosan üldözte a nőt, anyám hergelte… Undorító volt az egész. És szerencsére hiábavaló… Jártam náluk, a csodaotthonukban, ott minden a zenéről szólt, a szeretetről, kézműves tárgyak mindenfelé, vágyakozva néztem a gyöngyöket… a mi katonás rendben tartott gyerekszobánkkal ellentétben az ugyanolyan lakásban… Festékek! Hangszerek! Társasjátékok! Nevetés, lazaság, napfény, meghittség… :)))
Ez volt M. A rendőr. Remélem már a pokol tüze égeti régen… Egyébként látens pedofil volt, mint ahogy a fidzse-körökben, és papi társaságokban manapság büntetlenül elnézhető, mert a hivatalos vélemény szerint a pedofília kevesebb életet vesz el, mint az abortusz… Jól van az! :O
Hát… Akkor is így volt, kár lenne tagadni. :(((

dr.ahalan 2023.01.26. 23:01:37

Szóval Ciprus, 2000. Már második napja poshadtunk a szállodában, Ciprus elég unalmas, hosszú szállodasor, hosszú homokos part, bárok, üzletek, a szokásos.
Strandolni lehetett, jókat enni, esténként szirtakit tanulni, de semmi különös. :)))
Este iszogattunk a szobában, anyám már összevásárolt egy halom értelmetlen biszbaszt, azokat rendezgette, beszélgettünk… Megint szóba került, miért is nem mehetett Szegedre egyetemre? Oda vágytam, magyar-népművelő szakra, vagy esetleg könyvtárra.
Már nyolcadikban se engedett gimnáziumba, vízügyi szakközép… Ha ott úgy teljesítesz, akkor felvesznek majd érettségi után máshova is. Ezt ígérte! :O
Fel is vettek volna…
Már ki is volt töltve a felvételi lapom, és az utolsó reggelen széttépve találtam, a vízügyi főiskolára mehetsz, máshova nem. Ha nem tetszik, akkor érettségi után mehetsz dolgozni… :O
Sose tudtam meg, hogy mi történt azon az estén, végig azt hittem, hogy a vaskos tartásdíjamat sajnálta kiadni, meg a kiemelt nagycsaládos támogatásokat, azokat tényleg elvitte volna a kollégium, a megélhetés, meg persze az utazgatás.
A vízügyi főiskolára Baján a panelből pontosan négy perc alatt értem be, az ablakból ráláttam, az út túloldalán.
Akkor, ott Cipruson elunta a témát, undokul, szinte undorodva kezdett beszélni. Nem tudom pontosan idézni, 23 év telt el, de a szavak ugyanazok talán:
- Igaz, sokba került volna Szeged, elvitte volna a gyerektartást, nem lett volna belőled többet hasznom, az nagy érvágás lett volna, és persze akkor ki segített volna az öcsédnek a tanulásban, ugye… de mindkét apád melletted szólt, a tanáraid szó szerint zaklattak, hát engedtem volna, hogy jelentkezz. De utolsó este lementem M.-hez, és ő meggyőzött… Ha tényleg hagytuk volna, hogy elhidd a tehetségedet, Szegeden, az igazán tehetséges gyerekek közt csalódtál volna. A te nagy hited a művészetekben, az írásban… Ugyan már! Lehet, hogy elzüllöttél volna! Eldöntöttük! Legyél vízügyi mérnök, akkor szem előtt tarthatunk, a haszon is megmarad, még évekig segíthettél volna a háznál, aztán majd dolgozhattál volna, férjhez mehettél volna jól Baján, láthattad volna naponta az imádott apádat, de te neeem… Te elszöktél tőlünk 18 évesen, sokszor évekig nem láttunk! És különben is…. Te nekem sose voltál a gyerekem, mindent megtettem, hogy meg se szüless! Örülj, hogy élsz, te rajtam ne kérj számon semmit… A Zitát is csak azért szültem, hogy bekerüljek a családba. Ő elég ostoba, kiszolgál majd halálomig. Te pedig örülj, hogy kísérhetsz…Nekem csak egy gyerekem van, a fiú, az öcséd! A nemes székely magyar! :O
Aha! A nemes székely-magyar legény! Aki olvasni se tanult meg soha. Írni se… :)))
És itt vége volt! Addig se volt felhőtlen a kapcsolatunk, tényleg néha évekig se néztünk egymásra, de 2000 óta nem beszéltem vele érdemben.
A nyaralást persze végigcsináltuk, külön mentem enni, napoztam, úsztam, barátkoztam, táncoltam, órákig írtam a parti bárokban, verseket, novellákat, ha beszélt hozzám, akkor igennel, vagy nemmel feleltem, vagy hallgattam. Ferihegyen elköszöntem… Aztán persze még néha találkoztunk, temetéseken, itt-ott, fel is hívott néha, de érdemben nem álltam vele szóba. Nem volt nekünk már közös témánk többé.
Egy éve nem él. Én húsz éve írok blogot virtuális, boldog netcsavargóként.
Nem említettem, nem írtam róla. Ezzel köszöntem meg neki az életet. Ezután írni fogok róla.
Róla is, és az ilyen-olyan testvéreimről is. Mert téma aztán van bőven! :)))
És egyik se az én szégyenem… :)))

dr.ahalan 2023.01.27. 22:52:39

Gábor megjött este, péntek van! Már tegnap sikerült bevásárolnunk egy hétre, így azonnal be tudott ülni egy kád forró vízbe, cefetül átfagytak ma A.-val.
Túl sokat nem beszélgettünk ma, koccintottunk, aztán belapátolta a paradicsomos húsgombócokat becsülettel, nem is tudom hova fél bele ennyi étel! :)))
Nagyon gyorsan leragadt a szeme, egész héten fél ötkor kelt, ingázott naponta többször Iváncsa és Budapest között, közben beszélgetett, hallja a lakosokat, ezt az egész rettenetet… Nem szabad írnom róla. Aki okos… Egyébként nem egy, nem, nem! 4! Hajszálra egyforma. !!! Csak úgy mondom… :O
Ma azt hallottam a kormányzati média által kiöklendezni, hogy a forintunk világelső valuta, szinte szárnyal… Majdnem megfulladtam a röhögéstől! A mélypont 410.- forintos Euró árfolyam után már csak 396! Hát tényleg! Szárnyalunk… :)))
És akkor le is vezették! Olcsóbbak LEHETNEK! az import sajtok, két fityinggel! Hatalmas nagy öröm, detélleg! :O
Ennyi elég is a politikából mára, hetek óta nem láttuk igazából sütni a Napot, Horrorka felmondott a munkahelyén, aggódom érte, de persze nem kell neki vérbunkóknál dolgozni, most válogat az ajánlatokban, de akkor is… Szeretem, ha biztonságban él. Mindegy, igyekszem kikapcsolni, hétvége jön, élvezni akarom! :)))

dr.ahalan 2023.01.29. 23:57:34

A vasárnap este mindig szomorú egy kicsit nálunk, megnéztünk egy filmvígjátékot... Nem segített. Nyomasztó a tél, ez az orbáni rettenet, a hatalmas infláció, iszonyú, undorító, ahogy a büszke... mondjuk nem túl fotogén és elegáns országvezetőnk beugat Ukrajnának.. :O

Senki földje? Afganisztán? Tényleg? Alaposan alávágott a még kint élő magyar állampolgároknak, és azt is elérte, hogy nagy valószínűséggel az idén nem megyünk nyaralni se az olaszokhoz, se a horvátokhoz. Eddig is vastagon utálták a magyarokat, mindig más nyelven kellett beszélni, meg magyarázkodni... Utálatos dolog ma a világban magyarnak lenni, valljuk be! :(((

Petr Pavel győzelmének persze örültünk. Nem szerettük Orbán populista barátját.. Undorító egy figura. Majd megbarátkozunk ezzel a fura figurával... :)))

Közben pedig Baján bálok vannak! Veliko prélo mindenütt! Emlékek... Egyszer írni szeretnék arról. hogy én mit, és mennyi mindent látok a face-en, és mennyire nem veszem észre, ami azért aggasztó. Gonosz. Becstelen.
Nem ügyem nekem...

dr.ahalan 2023.01.30. 22:51:28

: Randa egy hétfő volt, ezer apró tennivaló, hozzá ez a rettenetes időjárás… Havas eső, hó, szél, fagy. Könyvtárba menet majdnem lefagyott a fülem! :(((
Horrorkával ma igen komoly dolgokról értekeztünk, megbeszéltük hogyan kell tárgyalni félsimlis munkáltatóval, aki azt hiszi, hogy mindent megtehet… Nyugodtan. Lazán. Tőmondatokban. Nem engedjük elterelni a témát, nem ülünk fel provokációnak. Szun-Ce, alap… Két lehetőség. Vagy-vagy… Az első nagy győzelme volt, szép pénzzel a zsebében távozott ez az én gyerekem. :)))
Igencsak büszke vagyok rá! :)))
Még emlékszem a gyomorgörcsre, a lakásmaffiával küzdöttem meg a kilencvenes években a lakásomért, egyszerűen nem volt más lehetőségem. Én csodálkoztam legjobban, hogy sikerült. :)))
Ha mindenki ki merne… Ki tudna… Ki akarna állni a jogaiért, akkor szép világ lehetne Magyarországon. :)))
A hét jól indult, Hadházy szóvá tette a fideszes falusi polgármester ügyét, pályázatokat nyert, hatalmas uniós pénzeket, legyen a falunak kiadható vendégháza. Fel is épült a kastélyocska, be is költözött a polgi a családjával, onnan coki mindenkinek… Már ahogy lenni szokott minálunk ugye… :O
Na de! A polgi most életveszélyesen, nyíltan megfenyegette Hadházy-t, könyörögni fogsz… Hogy mi van? Már itt tartunk? :O
Javaslat! Kövessétek, olvassátok Hadházy-t! :)))
Na kérem! Ezért van az, hogy nem küld „Prüsszel” pénzt… A dán rákász a kis pénzét a népnek szánja. Nem az ilyen félművelt narancs-bugrisoknak… Detélleg! Mit nem lehet ezen érteni? Mert ilyenből aztán kismillió van minálunk, minden faluba jut egy gondosan kiválogatva, a falu delegált papjával jóváhagyatva, simi-sumi módon beültetve a polgármesteri székbe…
„Jóvanazúgy”
Szerintem meg nem, nincs jól ez így… Szeretném hinni, hogy lesz máshogy… De az az igazság, hogy itt, ezen a naplófelületen sok-sok embert követtem még 2-3 éve… És eltűntek. Az olvasóim se tudnak belépni, és én is csak kis fura rafinériával. Megöregedtem, elfáradtam… Ha ezt a blogfelületet is elölik, akkor feladom én is… Majd írok szépet, jót, igazat valami szabad ország szabad felületén… Aha! :)))
süti beállítások módosítása