Alapvetően azt hiszem úgy lehet legkönnyebben túlélni a karantént, ha az ember tudatosan a nap legnagyobb részében vidám, élvezetes dolgokkal foglalkozik, és csak szigorúan szabályozott időt tölt a hírek olvasásával, nézésével. :)))

Gábor jött pénteken, zuhanyzott, átöltözött, aztán... egyszerűen igyekeztünk jól érezni magunkat. Ez volt a kedvenc fotónk, a kubai önkéntes orvosok indulnak Olaszországba segíteni... :))) 

Rengeteget lógtunk telefonon, mindenki mindenkivel törődik naponta, vidáman, mit esztek, mik a hírek... :)))

Érdekes, két hét alatt mennyit változott a világ! Fenekestül, teljesen átalakult, és soha többé nem lesz olyan, mint előtte. Ma két hete volt, amikor utoljára becsattogtam a titkos kőnagykerbe... És nem tudom, hogy lesz-e lehetőségem még egyszer. :) 

Mindenesetre a könnyelműségem okán se fertőződtem, lejárt a két hét! Ametiszt! Lávakő! Achát! Tigrisszem! Millió féle jáspis! Hegyikristály!  Jáde! Rózsakvarc! 

Azt gondolom, hogy a gyöngyboltok, amik már úgyis alig maradtak... Nem fogják túlélni a válságot, kivétel talán a cseh márkabolt. Ergo a készítők sem tudnak majd anyagot beszerezni. :))))

Nekem irtózatos mennyiségű alapanyagom van, érdemes készíteni, és eltenni. Kényelmesen, tízesével készülnek majd az ékszerek, fotózom, rendszerezem, és tárolom őket. Klassz kollekcióm lesz, és az áraimat kb. 180-190 dollárárfolyamon tudom majd kalkulálni. :))) 

Tíz éve rendelem őket a világ minden pontjáról. :)) 

Van olyan vevőm, aki jelentős mennyiséget rendelne, futárt küldene érte... Tudod még a régi áron, Klárikám? Akcióban? :))) 

A valós, kinti helyzet persze szomorúbb. Pénteken még tömegek tomboltak a Margitszigeten, és családok szambáztak babakocsival a téren... Aztán a hó, a bergamói képek valahogy észre térítették az embereket. Most egész nap majdnem üresen járnak a buszok, sivít a mentő öt percenként, a hírek iszonyúak... Az átlagember továbbra se jut se maszkhoz, se gumikesztyűhöz, se kézfertőtlenítőhöz. Információhoz se mindig... :O

Senki nem beszél arról, hogy mi lesz a mezőgazdasággal? A vidék még alig ért valamit, működnek az ellenőrizetlen bögrecsárdák, nagyrészt legyintenek az emberek az egészre. Net? Akadozó, hellyel-közzel a könyvtárban. A kölykök játszanak, örülnek a szabadságnak, jönnek haza a lányomék külföldről, valami vírus miatt... :O 

Mifene? Mindenki taknyos? Ja! Tényleg valami vírus! Igyunk még egyet! Az gyógyít! :O

Persze... Az élen kis buta, falusi, ilyen-olyan szemüveges nénike. Lelkipásztor volt, zsákfalusi körorvos... Tudatlan, naiv, mindent elhisz és felolvas. Gátlástalanul hazudik, és abszolút képtelen számolni a következményekkel...

Hát! Láttunk már ilyet, és ugye mi lett belőle... Persze akkor még csak kicsiben történt meg. Ott csak pénz veszett, adatok, kapcsolatok. 

Most százezrek életéről van szó. Bizony! Éééés ugyanaz a karakter, ugyanaz a nívó! Te is látod? :O

Az asszony, aki nem tudja mi a különbség a mantra és a mandala közt. De hirdeti az igét... És jön a fény! :)))

Mantra vagy mandala? Merre van a fény? :))))

Ja! Meredeken zuhannak az ingatlanárak, és albérletárak Budapesten. Nyűg lett alig pár nap alatt az ingatlan, pénzbe kerül, közös költség, zuhanó kereslet, hatalmas kínálat, az ember örül a biztonságos kis öröklakásának, a melegnek... Van kihez odabújni óvatosan, van kivel nevetni, enni, megbeszélni. Van kiről gondoskodni... :))) 

Egyébként ma rakott krumplit sütöttem két napra. Gábor itt ebédelt, és vitt haza holnapra. Tejföllel és sok sajttal készítettem, még a pánik előtt vettem egy csomag laktózmentes olasz sajtot az Aldiban. Lejárt volna a jövő héten. Baromi finom lett! :)))