Mostanában ez a kedvenc fűzésmintám, magam totóztam ki, hogyan simul össze századmilliméter pontossággal a cseh üveg rombusz, a japán Toho, a Delica, és a kínai nevenincs, ámde gyönyörű, irizáló lila gömböcske. :))) 

Őszeleji kellemes hangulat, a Gábor steak-et sütött, én isteni levest főztem, egyébként béke volt, csend és öröm. :)))

Pénteken megtaláltunk egy érdekes bizsualkatrész-nagykert, még csak most pakolnak ki, de sikerült náluk zsákmányolnom ezt-azt. Nagy szó ez manapság! :))) 

A legviccesebb a politika volt. 

Ajánlom a 444-en a demográfiai konferencián készült Valerie Hopkins fotót, a cikket, és komolyan mondom... A könnyeink potyogtak a nevetéstől, amikor a hozzászólásokat olvastuk! :)))

Ott ülnek ezek a díszhímek, nő persze nincs köztük, csak tán a hátsó sorokban egy... kettő... És döntenek! A népszaporulatról! Nők nélkül nehéz lesz atyafiak! Pláne hogy egy felszentelt pap is van köztetek! :))) Meg a Kásler! És a Babis milyen fejet vág szegény.... :))) 

És kérem Pesten járnak a locsolóautók! Igaz hogy egész nyáron színüket se láttuk, de most nagy garral öntöznek. Főleg eső közben. Meg utána. Választás jön, hiába! :)))

Osztogatnak ételt bőszen! A Bácskai bácskai rizses húst! Vicces fiú! :)))

Olvasgatok érdekes könyveket, megmosolygom. Fehér Klárának is meg kellett írnia a maga propaganda-köteteit az ötvenes években ha talpon akart maradni, ebből egyet megszereztem. Igen ritka darab, jókat mosolygok rajta. :)))

Mondjuk mintha ma írta volna... :)))

Levettem a polcról A szemlélők-et. Talán a legnehezebb, legkuszább kötete Szabó Magdának, mesterien úgy van írva, hogy a tompább agy fel se foghassa, össze se szőhesse a történet fonalát, nemhogy megértse a valós mondandót. :)))

Most nem csupán a jelen politikai helyzet megdöbbentő párhuzamai érdekeltek, de van bennük néhány karakter... És tényleg! Mintha a mocsárlények szólnának a lapok közül! :))) 

Most megint nehéz hét ígérkezik, minden bizonytalan és kétséges, majd meglátjuk. :))) 

Ennyi... A túloldalon nincs már semmi, szomorú mocsár- és fekáliaszag, nincs róla mit írni. Ennyit tesz a becstelen, és végtelenül ostoba, tudatlan, hozzá nem értő cégvezetés. 

Megnéztem a lóboxot! Naponta küldenek szinte ajánlatot, ingyen ezt-azt... Micsoda élet, micsoda pezsgés van ott! Ha fiatalabb lennék 10-15 évvel, és magányos lennék... Hát istibizi aktivizálnám magam. :))) 

Nemrégiben láttam a face-en, egy kedves, nagyon régi free-s ismerősöm is a lóboxon talált társat. A dolog pikantériája, hogy a free-n ismerkedtek volna össze, de a lányt (kedves, értelmiségi, írástudó) kitiltották valamiért, és nem tudtak tovább levelezni. :)))

Ő se tudja magyarázatát adni, egyszer csak közölték vele, tiltólistán van. Ágyesz-bugyesz.... Megreklamálta, választ nem kapott, ahogy ez anno szokott lenni... :)))

A krediteknek annyi... 

A fiúra meg rávetette magát valamelyik jogszerűtlenül, a virtualitásból látatlanban kiválasztott moderátor. Ha jól emlékszem, akkor a gülüszemű advent. :)))

Három évig bolyongtak a virtualitásban, mire újra egymásba botlottak. 

Gondolom nem ez az egyetlen horrorisztikus történet, ami kering a neten az elátkozott mocsárról. :)))